Marad a hulladéközön

Nem haladhatja meg 2012-ben a tagállamokban keletkező hulladék mennyisége a 2008-as szintet az Európai Unió felülvizsgált hulladékgazdálkodási irányelve értelmében, amelyet a napokban szavazott meg első olvasatban az Európai Parlament. A Materials Recycling Week tudósítása szerint az uniós törvényhozás azt is célul tűzte ki, hogy a hulladéklerakókban elhelyezhető mennyiség a minimális szintre csökkenjen. Ennek érdekében az EU-s honatyák azt szorgalmazzák, hogy 2015-től teljes tilalom legyen érvényes a papír, karton, üveg, textil, fa, műanyag, fém, gumi, parafa, agyag, beton, tégla és cserép lerakására, s a korlátozást 2020-ig terjesszék ki az öszszes többi hasznosítható hulladékra. Az új irányelv indoklása szerint a tagországokban lakosonként átlagosan évi 534 kilogramm települési szilárd hulladék keletkezik, s ennek még mindig csak a 22 százalékát hasznosítják. Az eminens tagállamok közé tartozó Belgiumban a települési szilárd hulladék 53 százalékát újra felhasználják, ezzel szemben a sereghajtó Magyarországon és Romániában ez az arány alig két százalék.

Az EP által közzétett számok elavultak, mivel az uniós környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében végrehajtott fejlesztések eredményeképpen a hasznosítás szintje mostanra hazánkban is 14-15 százalékra emelkedett – közölték lapunk kérdésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KVM). Ezt mutatja, hogy a lakossági szelektív gyűjtésből származó csomagolási hulladék mennyisége a 2003-as 4300-ról 2006-ra 45 000 tonnára emelkedett. A tárca szakértői szerint az EP által megfogalmazott célok is illuzórikusak. Ugyanis a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége egyenes arányban nő vagy csökken az életszínvonallal. Tehát elképzelhető, hogy a fejlett nyugat-európai tagállamokban sikerül megállítani a képződő hulladék mennyiségének a növekedését, ám ugyanez a kelet-európaiaknál – ezen belül elsősorban Romániában és Bulgáriában – elképzelhetetlen.

A települési szilárd hulladékokra vonatkozó, 2007–2016-os időszakra szóló fejlesztési stratégiáját a KVM alig néhány hónapja készítette el. E szerint ma Magyarországon az indokolhatónál több, évente átlagosan mintegy 4,5-4,7 millió tonna ilyen hulladék keletkezik, igaz, ennek mennyisége az elmúlt fél évtizedben lényegében stagnált. A tárca szerint nem is várható nagyobb változás az elkövetkező években, ezzel szemben a hasznosítás aránya tovább növekedhet a brüsszeli támogatással megvalósuló fejlesztések, valamint a kibocsátásért felelősnek tartott iparágak hasznosítási követelményeinek szigorodása miatt. A lakosságot leginkább irritáló csomagolási hulladékok esetén a kibocsátó cégeknek 2012-re a képződő mennyiség legalább 60 százalékának a hasznosítását meg kell szervezniük ahhoz, hogy mentességet szerezzenek a környezetvédelmi termékdíj fizetése alól. Ennek érdekében az érintett ágazatokból eddig mintegy 2800 vállalat csatlakozott valamelyik hulladékkezelést koordináló közhasznú társasághoz, igaz, a teljes kibocsátás mintegy 30 százalékáért felelős vállalati kör egyelőre mindenfajta követelmény teljesítése alól sikerrel bújt ki.