Drágulhat a szennyezés

Az Egyesült Államok, Kína és India elé állított példát és kihívást a távlati éghajlatvédelmi normáival az Európai Unió – összegzik jelentések az állam- és kormányfők múlt heti csúcstalálkozójának eredményeit. A döntések közül a kelet-európai tagállamok számára az energiafelhasználásban 2020-ig elérendő 20 százalékos megújuló hányad jelenthet némi problémát. A térség továbbra is küzd a sok évtizedes lemaradás következményeivel, tőke- és erőforráshiánnyal, ilyen körülmények között erős próbatételt jelent majd a szükséges beruházások végrehajtása. Fokozza a problémáikat, hogy valamirevaló vízenergia-potenciál jobbára csak a Kárpátok térségében lelhető fel, így a kelet-európai tagországok hátránnyal indulnak a jól kiépített vízenergia-bázist működtető alpesi országokkal és Svédországgal szemben. Mint a Reuters emlékeztet, az új tagállamok kormányai jelezték ilyen irányú aggályaikat a csúcstalálkozón, cserébe azt kapták, hogy rugalmasabban követhetik az átfogó norma érvényesítését.

Az üvegházgáz-terhelés további 20 százalékos csökkentésére tett vállalás azt jelenti, hogy az EU az eredeti kiotói egyezmény 2012-es lejárta utáni időre is elkötelezte magát a légkörvédelmi programjának folytatására. Az állam- és kormányfők azonban ezen túlmutató, 30 százalékos kibocsátás csökkentésére is hajlandóságot mutattak, arra az esetre, ha olyan nagy szennyezők, mint az USA, Oroszország, Kína és India is követnék ebben az EU-t. A célja eléréséhez az uniónak módosítania kell a légköri terhelhetőségi kvótákkal folytatott kereskedelmet, ennek részeként szűkösebbé – és drágábbá – kell tenni a vállalatok által használt engedélyeket.

További gyakorlati célként a tagállamok gyorsított ütemben terjesztik el az energiatakarékos világítást. A bizottságnak rövid időn belül ajánlást kell előterjesztenie arról, hogy a munkahelyeken és a közvilágításban miként lehet már 2008-ban – a lakásokban pedig egy évvel később – általánossá tenni a kis fogyasztású világítótestek használatát a lényegesen nagyobb fogyasztású, hagyományos izzókkal szemben.

A mostani csúcs napirendjének örve alatt az Európai Bizottság szeretett volna messzemenő energiapiaci liberalizációs programot elfogadtatni az állam- és kormányfőkkel. Az indítványa szerint a csúcsnak ki kellett volna mondani, hogy a közüzemi energiaellátó cégek nem birtokolhatnak egyszerre áramtermelő és -elosztó kapacitásokat. A gázellátásban hasonló átalakításokat sürgetett a bizottság. A törekvés azonban a csúcstalálkozón nem kapott megfelelő támogatást, ezért a tulajdonlásban sürgetett megnyitás vagy szétbontás („ownership unbundling”) helyett a csúcson csak egy szervezeti-funkcionális leválasztás („effective unbundling”) végrehajtásáról határoztak, amint azt a szakminiszterek korábban is indítványozták.

A tervek szerint meg kellett volna vitatni olyan szabályozási könnyítéseket is, amelyekkel a tagállamok vállalatai negyedükkel csökkenthették volna a szerteágazó uniós rendelkezések betartásával járó költségeket. A csúcstalálkozó résztvevői azonban elzárkóztak attól, hogy minderre számszerűsíthető, ütemezendő és számon kérhető kötelezettséget vállaljanak. VG

20 százalékos hatékonyságjavulás a felhasználásban

20 százalékos hányad megújuló energiaforrásokból

10 százalékos minimális bioüzemanyag-hányad

12 bemutató üzem megépítése a kibocsátott szén lekötésére

Erősebb nemzeti energiafelügyelet és -szabályozás

Az energiatermelés és -elosztás átszervezése

20 százalékos hatékonyságjavulás a felhasználásban

20 százalékos hányad megújuló energiaforrásokból

10 százalékos minimális bioüzemanyag-hányad

12 bemutató üzem megépítése a kibocsátott szén lekötésére

Erősebb nemzeti energiafelügyelet és -szabályozás

Az energiatermelés és -elosztás átszervezése-->