Új adók jöhetnek: a munka és a profit helyett az energia és a közlekedés adózhat többet

A környezetvédelemmel kapcsolatos közgazdasági szabályozóeszközök tekintetében Magyarország az európai uniós átlagnál jobban áll, több és kifinomultabb szabályozóval rendelkezik, mint a tagállamok többségében - jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a brüsszeli adófórumról az MTI-nek kedden nyilatkozva.

Emlékeztetett arra, hogy az első ilyen adót - a termékdíjat - Magyarországon körülbelül tíz évvel ezelőtt vezették be az akkor új környezetvédelmi törvénnyel, ezt követte 2003-tól a környezetterhelési díjak bevezetése, az energiaadó, továbbá a gyártó felelősséghez, a hulladék-újrahasznosításhoz kötődő előírások. Ennek köszönhető, hogy Magyarország eddig teljesíteni tudta uniós vállalásait - vélte a miniszter. A Kovács László biztos szervezésében először tartott nemzetközi adófórum ezúttal az adópolitikának a fenntartható fejlődésben, a környezetvédelemben játszott szerepével foglalkozott.

Persányi Miklós reményét fejezte ki, hogy "amikor egy adóreform körvonalai Magyarországon összeállnak, az itt összegyűjtött munícióval megfelelően lehet operálni". Külön jelentőséget tulajdonított a miniszter ebből a szempontból annak, hogy a tanácskozáson a Pénzügyminisztérium is magas szinten képviseltette magát, Markó Andrea szakállamtitkár személyében.

Fontosnak mondta azt is, hogy Varga Mihály, a Fidesz alelnöke is jelen volt a konferencián, mert ez azt jelzi, hogy "az ellenzékben is van érdeklődés ez iránt az ügy iránt".

A magyar zöld szervezetek képviseletében pedig részt vett a fórumon Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is.

Az adónak nemcsak az a természete, hogy állami bevételt keletkeztet, hanem közjót is szolgáltat azzal, hogy viselkedést befolyásol és változtat - fejtette ki Persányi Miklós, aki vitaindító előadást is tartott a tanácskozáson.

Fontos ugyanakkor, hogy ne a meglévő adók fölé helyezzék az újakat, hanem más adónemek helyébe lépjenek, például a munkát és a profitot korlátozó típusok helyét vennék át. Pozitív példák szerint a környezeti jellegű adók a versenyképességet is elősegítették: egyes modellezések szerint a GDP-t - mintegy tízéves távlatban - fél százalékkal is emelhetik.

Persányi elmondta: egyetértés volt abban, hogy a két fő terület, amelyet adóztatni lehet, az energia és a közlekedés. Az adók célja pedig, hogy fogyasztást is csökkentsenek, a káros tevékenység korlátozására ösztönözzenek. Sürgették a fórumon sokan azt is, hogy legyen európai szintű adónem, például a légi közlekedéssel kapcsolatos adó. Néhány ország máris elébe megy ennek, például Hollandia, amely jövőre bevezeti ezt az adófajtát.

A miniszter kiemelte: nem önmagukban állnak az adók, hanem más szabályozóeszközöknek is kötődniük kell hozzájuk, a környezetre is káros támogatásokat pedig meg kell szüntetni. Tekintettel kell lenni ugyanakkor a társadalmi igazságosságra is, tehát megkülönböztetett eréllyel kell adóztatni a környezetre is káros luxusfogyasztást.

Úgy vélte, Magyarországon is arra kellene törekedni, hogy egy általános jövedelemadó-csökkentés mellett az üzleti tevékenységet terhelő állami elvonások arányát is csökkentsék, mert ez pozitívan hatna a gazdaságra, és ezek helyére léphetnének környezeti adók. A munkalehetőségek teremtését az adók nem lassíthatják le, viszont pozitív hatásuk lehet abban, hogy hosszú távon fenntartható energiagazdálkodást, közlekedést teremthetnének meg. (MTI Eco)