A lakossági fogyasztás visszaesése a vártnál kevésbé drámai
Az előzetes adatok szerint a piaci várakozásoknál lényegesen gyorsabban bővült a gazdaság az első negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat kedden közzétett gyorsbecslése szerint az idén az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,9 százalékkal, a naptári hatást kiszűrve 3 százalékkal nőtt a GDP, míg a piacon 2,2-2,5 százalék közé várták a gazdasági növekedés mértékét.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta: ahhoz, hogy kiderüljön, hogy miért lett ennyire kedvező a GDP mutatója, meg kell várni a részletes adatokat. A piaci várakozásokhoz képest az export és az import közötti rés lehetett nagyobb a vizsgált időszakban. Nagy kérdés a lakossági fogyasztás mértéke - tette hozzá.
Réczey Zoltán a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője emlékeztetett arra, hogy az elemzők meglehetősen visszafogott, óvatos becslést adtak a GDP negyedéves bővülésére, a megszorító intézkedések bizonytalan hatása miatt. Hozzátette: várhatóan továbbra is fennmarad a GDP növekedési ütemének lassuló trendje. Bár a szolgáltatások és a beruházások alakulása még nem ismert, az ipar erőteljes lassulása már nyilvánvaló - fűzte hozzá. Ugyanakkor a lakossági fogyasztást illetően Réczey Zoltán hangsúlyozta: a visszaesés nem olyan drámai, mint amire korábban a piac számított. Ezt mutatja például az OTP negyedéves gyorsjelentése is, amelyben nyoma sincs a fogyasztási hitelek drámai visszaesésének - tette hozzá.
Részletes adatok még nincsenek, de az ipari termelés alakulásából látszik, hogy a belföldi kereslet a megszorítások nyomán érdemben visszaesett, tehát csak a kivitel élénkítheti a gazdaságot - világította meg a növekedési adat mögötti gazdasági folyamatokat Németh Dávid, az ING elemzője a FigyelőNetnek. A szakértő szerint a trendet alátámasztja a legutóbbi külkereskedelmi adatsor is, ami az import – így a lakossági fogyasztás – meglepő visszaeséséről tanúskodott.
Hasonlóan látja a helyzetet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki szerint a lakosság fogasztás-kisímítása (a reálbérek csökkenési üteménél alacsonyabb fogyasztáscsökkenés) és az enyhe tél is hozzájárult a vártnál jobb növekedési adathoz. Utóbbi nyomán a fűtésszámlák alacsonyak voltak, így több pénz juthatott egyéb célokra, ráadásul a fagymentes időben számos építkezést, beruházást nem kellett szüneteltetni.
A megszorítások növekedésre gyakorolt hatását nehéz megbecsülni: nem tudni, hogy a közszféra fogyasztása és a beruházások hogyan és mikor reagálnak az állami többletelvonásra – magyarázta Németh Dávid. Az ING elemzője ezért rövid távon a külkereskedelmi adatokat, hossza távon a beruházások alakulását kíséri figyelemmel. Előbbiből kiderül, hogy meddig tart az export lendületes növekedése, utóbbiból pedig az, hogy a gazdaság képes-e kihasználni saját növekedési lehetőségeit. A közgazdász a vártnál jobb első negyedéves GDP-növekedési adatok után az év egészében 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít a korábbi 2,6 százalékos prognózisa után.
Borúlátóbb viszont Suppan Gergely: a Takarékbank elemzője a jobb adat nyomán is csak 2,2 százalékos éves növekedésre számít, mert mint elmondta, az egészségügyi és oktatási eform várhatóan tovább fékezi majd a közszféra fogyasztását, és a beruházások sem bővülnek kellőképpen. A szakértő szerint hazánk leszakadása a régiótól folytatódik, mert a kedvező nemzetközi konjunktúrát (a német gazdaság 3,3 százalékkal nőtt) a beruházások alacsony szintje miatt a magyar gazdaság nem fogja tudni kihasználni.
