Most egy amerikai armada mozgatja felfelé az olajárakat - Trump emeli a tétet, ismét a Közel-Keleten a világ szeme
Ismét emelkedtek pénteken az olajárak, miután Donald Trump elnök figyelmeztette Iránt, hogy amerikai „armada” tart feléje, ami fokozza egy esetleges katonai akcióval kapcsolatos aggodalmakat. Az is zavarokat okozhat az ellátásban, hogy a tűz után még mindig nem tudták megkezdeni a termelést a világ egyik legnagyobb olajmezején, a kazahsztáni Tengizben.
A Reuters tudósítása szerint nem sokkal dél előtt a Brent határidős ára 1,2 százalékkal, hordónként 64,82 dollárra, míg az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate nyersolajé 1,3 százalékkal, 60,11 dollárra emelkedett.
A jelenlegi helyzet szerint mindkettő 1,1 százalékos nyereséggel zárja a hetet.
Az árak egész héten volatilisak voltak, először a hét elején emelkedtek Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetéseinek hatására, majd csütörtökön körülbelül 2 százalékkal csökkentek, miután visszavonta az Európa elleni vámfenyegetéseket.
Amerikai figyelmeztetés Iránnak
Az amerikai elnök ugyanakkor ugyancsak csütörtökön az Air Force One fedélzetéről fenyegetést is küldött, ezúttal ismét Teheránnak. „Figyeljük Iránt” – mondta újságíróknak, hozzátéve, hogy a „biztonság kedvéért” nagyon sok hajó,
egy amerikai „armada” tart a jelentős olajtermelő állam felé.
Arra is ismét figyelmeztette Teheránt, hogy ne gyilkolja a tüntetőket, és ne indítsa újra nukleáris programját.
Egy amerikai tisztviselő szerint a következő napokban hadihajók, köztük egy százezer tonnás repülőgép-hordozó, a USS Abraham Lincoln és irányított rakétákkal felszerelt rombolók érkeznek a Közel-Keletre, ami rossz ómen lehet azok után, hogy az Egyesült Államok tavaly júniusban csapásokat mért Iránra.
Lezárják a Hormuzi-szorost?
Aditya Saraswat, a Rystad Energy közel-keleti és észak-afrikai kutatásokkal foglalkozó igazgatója három lehetséges forgatókönyvet rajzolt fel jegyzetében arra, hogyan biztosíthatja Irán az olajának szabad piacra jutását:
- fenntartja a status quót,
- haladást ér el tárgyalások révén a Trump-adminisztrációval,
- vagy felkészül az Egyesült Államok által szított rezsimváltásra.
„Továbbra is terítéken vannak emellett Irán megszokott taktikái, mint például a Hormuzi-szoros lezárása, a támaszkodás a Kínával folytatott kereskedelemre és a nukleáris eszkalációval való fenyegetés, de alaposan mérlegelni kell, hogy ezek potenciálisan mennyire üthetnek vissza a rezsimre” – írta a CNBC által ismertetett jegyzetében.
A Hormuzi-szoros, amely a Perzsa-öblöt az Arab-tengerrel köti össze, a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. A lezárása valóságos rémálom lenne az európai és az ázsiai piacokra, de nem elképzelhetetlen; legutóbb tavaly nyáron hagyta jóvá az opciót az iráni parlament.
Kína szerepe kulcsfontosságú Teherán döntésében, mivel Irán olajexportjának 90 százalékát adja – hivatalosan. Nem hivatalosan valószínűleg még többet, mert az „ismeretlen” célállomásra lefoglalt szállítmányok egy része is a világ második legnagyobb gazdaságában köt ki.
Az egyetlen jó hír az olajárak szempontjából a túltermelés
A piaci szereplők mindenesetre további áringadozásokra készülnek a fokozódó geopolitikai feszültségek közepette, bár nem számítanak arra, hogy egy esetleges amerikai katonai csapás lényegesen befolyásolná az iráni olajtermelést, az árakat pedig még kevésbé a globális piaci túlkínálat miatt.
Amin Nasszer, a szaúd-arábiai Aramco olajipari vállalat vezérigazgatója is azzal nyugtatott, hogy
az energiaszektor „nagyon ellenálló volt az esetleges volatilitás kezelésében”, a piac „jól ellátott”, mert a források is elosztottak.
A pillanatnyi ellátásban azonban okoz némi aggodalmat, hogy egy tűz miatt vasárnap leállt a termelés a világ egyik legnagyobb olajmezején, a kazahsztáni tengizin, és a Chevron pénteki jelentése szerint még mindig nem sikerült újraindítani.
A Reuters jelentése szerint két turbinás transzformátornál ütött ki a tűz a mező erőművében, így megszakadt az áramellátás.
