Megtorpant az expanzió
A visszaesés oka egyszerű: tavaly egyetlen nagy befektetést sem sikerült realizálni, így a Mol és az OTP sem tudott újabb részesedéseket szerezni – tudtuk meg Sült Tibortól. A zágrábi magyar vezető külgazdasági szakdiplomata hozzátette: mindeközben a kisebb invesztíciók terén folytatódott az előző években megfigyelhető tendencia, ám az ügyletek értékének zömét nem ezek adják.
Mindenesetre közelíti az egymilliárd eurót a magyar működőtőke-befektetések állománya, ám tavaly csak mintegy húszmillió folyt be. Horvátországba egyébként 1993-tól 2006 végéig – döntően a privatizáció keretében – 14,2 milliárd euró FDI érkezett. A befektetők listáját Ausztria vezeti, ezt követi Németország, az Egyesült Államok, Francia-, Olasz-, majd Magyarország és Hollandia. A tőke legnagyobb aránya, 24 százaléka irányult a bankszektorba (a tíz legnagyobb hitelintézet közül kilenc már külföldi többségi tulajdonban van), 14 százaléka a távközlésbe, 9 százaléka a gyógyszer- és 7 százaléka a kőolajiparba.
Sült Tibor szerint akkor számíthatunk nagyobb ugrásra, ha ismét belép egy nagy befektetés – erre egyébként több vállalat részéről van szándék. Ilyen továbbra is a Mol és az OTP, s ott van még a TriGránit húzódó terve is – említ példákat a szakdiplomata. Lehetőséget kínálhat egyrészt a privatizáció, hiszen az állami vagyon súlya a gazdaságban – becslések szerint – még mindig negyven százalék körüli. A magánosítandó vagyon értékét mintegy hárommilliárd euróra becsülik. Az igazi lehetőség azonban a zöldmezős beruházásokban rejlik – erre az országnak is szüksége van, kiváltképpen az iparban, amely szinte nem is létezik. (Nem véletlen, hogy az import duplája az exportnak. Ez az egyensúlyhiány – javunkra – a magyar–horvát forgalomban is megvan.) Azzal együtt, hogy a tőkebeáramlást és a privatizációt még fékezi a késve beindult piacosodás, az alacsony versenyképesség vagy a magas bérek, a magyar cégeknek a közelség és ismereteik révén komparatív előnyük van; ezt bizonyítja, hogy nemzetközi öszszehasonlításban eddig is eredményesek voltak – szögezte le Sült Tibor.
Tavaly megtorpant a magyarok ingatlanvásárlása is a Vir szigeti eseményeknek köszönhetően. A szakdiplomatától megtudtuk: a helyzet igen kusza, hiszen a külföldiek számára kötelező ingatlanszerzési engedélyek kiadása gyakran hosszú éveket vesz igénybe. Információi szerint több tízmilliárd forintnyi magyar magántőke-befektetés van emiatt jogbizonytalanságban. A Vir szigeten ledózerolt apartmanokra tényleg nem volt építési engedély, de „valamiért” megkapták a szükséges infrastruktúrát a helyi szervektől. Az országban becslések szerint százezer (zömmel horvát kézben lévő) engedély nélküli ingatlan van, ebből kilencezer Viren, ahol a leromboltak jó része – 160 apartmanház – magyar tulajdonban volt.
Néhány más magyar befektető nevét is érdemes azonban megemlíteni. A Dalmácia Holiday Kft. 2002-ben szerezte meg a 270 hajó befogadására alkalmas tribunji jachtkikötő 32 éves koncesszióját, 2003-ban a Primosten szállodakomplexumot, a 350 jacht befogadására alkalmas Kremik kikötőt, majd a Hvar szigeti Jelsa Hotelt és a Hotel Plocét. A Dunapack 2004-ben Zágráb közelében 23 millió eurós befektetéssel 140 főt foglalkoztató zöldmezős hullámpapírgyártó üzemet épített. A Zalakerámia 1996-ban vette meg az Inker szaniterárugyárat.
Magyar cégek Horvátországban
Mol Rt.Az olajipari regionális multi a legnagyobb magyar befektető Horvátországban: 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalék plusz egy szavazatos pakkját 505 millió dollár értékben. A cég azóta is törekszik további részesedés szerzésére az INA-ban, amelynek a privatizációját törvényben rögzítették, s ennek módosítása tenné csak lehetővé az állam tulajdonában lévő hányad közvetlen kivásárlását.
Tőzsdén szerezhet azonban a Mol további részesedést, ugyanis 17 százaléknyi részvényt horvát természetes és jogi személyek számára a börzére dobtak, a mellett, hogy
7 százaléknyit a dolgozók szerezhettek meg kedvezményesen.
A Mol stratégiai célja, hogy részesedést szerezzen tőzsdén kívül.
OTP Rt.
A magyar pénzintézet a második legnagyobb magyar befektető Horvátországban. 2005-ben vette meg 236 millió euróért a hetedik legnagyobb horvátországi bank 95,6 százalékát. Azóta folyamatosan zajlik a fejlesztés az OTP Banka Hrvatska d. d. nevű hitelintézetnél.
Az OTP – nyereségét visszaforgatva – sorra nyitja új fiókjait, s fejleszti szolgáltatásait. Tavaly a Splitska Banka megvételével próbálkozott, ám a Horvát Nemzeti Bank kifogást emelt ellene, mondván: túlzottá vált volna a magyar cég piaci részesedése az országban.
A jegybank egy külföldinek sem engedélyezi két bank tulajdonlását. Ennek következtében az OTP-nek el kellett volna adnia a tulajdonában lévő hitelintézetet.
Az olajipari regionális multi a legnagyobb magyar befektető Horvátországban: 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalék plusz egy szavazatos pakkját 505 millió dollár értékben. A cég azóta is törekszik további részesedés szerzésére az INA-ban, amelynek a privatizációját törvényben rögzítették, s ennek módosítása tenné csak lehetővé az állam tulajdonában lévő hányad közvetlen kivásárlását.
Tőzsdén szerezhet azonban a Mol további részesedést, ugyanis 17 százaléknyi részvényt horvát természetes és jogi személyek számára a börzére dobtak, a mellett, hogy
7 százaléknyit a dolgozók szerezhettek meg kedvezményesen.
A Mol stratégiai célja, hogy részesedést szerezzen tőzsdén kívül.
OTP Rt.
A magyar pénzintézet a második legnagyobb magyar befektető Horvátországban. 2005-ben vette meg 236 millió euróért a hetedik legnagyobb horvátországi bank 95,6 százalékát. Azóta folyamatosan zajlik a fejlesztés az OTP Banka Hrvatska d. d. nevű hitelintézetnél.
Az OTP – nyereségét visszaforgatva – sorra nyitja új fiókjait, s fejleszti szolgáltatásait. Tavaly a Splitska Banka megvételével próbálkozott, ám a Horvát Nemzeti Bank kifogást emelt ellene, mondván: túlzottá vált volna a magyar cég piaci részesedése az országban.
A jegybank egy külföldinek sem engedélyezi két bank tulajdonlását. Ennek következtében az OTP-nek el kellett volna adnia a tulajdonában lévő hitelintézetet.-->
