Csökkent a kkv-index júniusban

Az Ecostat júniusi felmérésében a kis- és középvállalati (kkv) konjunktúraindex 39,7 százalék, néhány százalékponttal elmarad az előző hónapokban regisztrált értékektől - közölte az Ecostat csütörtökön. A kkv-index az idén májusban 46,2 százalék, tavaly júniusban 47,2 százalék volt.

A hazai tulajdonú vállalkozások üzleti bizalma nyolc hónapon át javult, a júniusban bekövetkezett visszaesés az alaptendenciát nem módosította. A kis- és középvállalatok üzleti bizalmának júniusi megtorpanása a növekvő közterhekkel, a közüzemi áremelkedésekkel, valamint a lakosság fizetőképes keresletének csökkenésével indokolható.

Az Ecostat szerint 2007-ben a hazai vállalkozások a korábbinál kedvezőtlenebb feltételek között gazdálkodnak, döntően az egyensúlyjavító intézkedések miatt, amelyek szinte mindegyike hűtötte a konjunktúrát. A következő hónapokban az ország fejlődését az államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása, a megszorítások esetleges enyhítése, az uniós támogatások elnyerése, valamint a szerkezeti reformok beindítása segítheti.

Az idei év második felére a nemzetgazdaság javuló kilátásaiban, illetve a jelenlegi helyzet fennmaradásában a vállalatok fele bízik. A pesszimista várakozások aránya meglehetősen magas, 47 százalék.

Saját vállalkozásuk fejlődésének jövő félévi kilátásait a korábbinál rosszabbnak értékelik a vállalkozások. Májushoz viszonyítva az optimista várakozások aránya 26 százalékról 11 százalékra csökkent, a borúlátóké 29 százalékról 45 százalékra emelkedett. A vállalkozások tevékenységének bővítésére vonatkozó előrejelzések szerint a kkv-k háromnegyede nem tervezi kibocsátását növelni. A vállalkozások általában alacsony növekedési rátával számolnak.

A felmérés szerint működését veszélyeztető verseny kialakulásától a cégek 28 százaléka tart, új, erős versenytárs megjelenésével 40 százalékuk számol. A verseny-helyzet változására vonatkozó várakozások meglehetősen stabilak. A hazai kis- és középvállalatok a termelés alapvető feltételeiben kedvezőtlen változásokkal számolnak a következő félévre. Az új adó- és járulékemelő intézkedések korlátozzák mind a lakosság, mind a gazdálkodó szervezetek szabadon elkölthető pénzeszközeit.

Ezen túlmenően a belföldi piac keresletét a magas infláció, a reálbérek csökkenése is szűkíti. A kkv szektor tevékenységének bővítését erőteljesen mérsékli a belföldi kereslet elégtelensége, a bizonytalan gazdasági környezet, a tőkehiány. A fizetőképes kereslet szűkülése indokolja azt, hogy a hazai vállalatok fele értékesítési helyzetét romlónak ítéli. Változatlan belföldi keresletet feltételez egyharmaduk, bővülésben bízik 14 százalékuk.

A külpiaci értékesítés megítélésekor 2007 második félévében stabil, az eddigi lehetőségeknek megfelelő piacokkal számol a kkv-k mintegy 70 százaléka, szerényebb keresletet valószínűsít ötödük.

A hazai vállalatok júniusi előrejelzése szerint hat hónapon belül a cégek 42 százalékának likviditási helyzete nem változik. Romló pénzügyi helyzettel számol a vállalkozások 40 százaléka, javuló likviditásban 18 százalékuk bízik. Az állandósult tőkehiány enyhítésére a legtöbb vállalkozás fejlesztései, beruházásai elhalasztását, másodsorban pénzintézeti hitel felvételét tervezi.

A kis- és középvállalatok kevesebb mint tizede folyamodna termelése visszafogásához likviditási gondok esetén. A cégek beruházásainak megvalósítását akadályozó tényezők sorában kétharmaduk a bizonytalan keresletet és a kiszámíthatatlan jövőt említette. A hazai kkv-k jelzése szerint megfelelő termelési kapacitás 37 százalékuknál, kismértékű felesleg a cégek közel a felénél fordul elő. A cégek 11 százaléka jelentős felesleges kapacitással rendelkezik.

Júniusban a kkv-k éves inflációs előrejelzése 7,3 százalék volt, több mint egy százalékponttal magasabb az előző havi becslésnél. Az év utolsó hónapjára vonatkozó prognózis 7,4 százalék, jóval meghaladja a szakértői várakozásokat. A gazdálkodást hátrányosan érintő költségnövekedés miatt éves értékesítési áremelési törekvésüket a májusival egyezően 4,4 százalékban jelölték meg a cégek.