Munkára ösztönzik a románokat
Közvitára bocsátotta a román munkaügyi minisztérium azt a tervezetet, amelyben a kormány munkaügyi reformprogramot hirdetett meg. A 2010-ig terjedő időszakra e reform mellett más területek stratégiáit is kidolgozták, hogy a kérdéskört integráltan lehessen kezelni.
A kormány tervei szerint 2007–2010 között elsősorban a munkaerőhiányt kellene csökkenteni a 15–24 éves korosztály aktivizálásával és a nyugdíjkorhatár emelésével Romániában, ahol most kezd érezhetővé válni a népességcsökkenés és az aktív lakosság elvándorlásának a hatása. Jelenleg az alkalmazottak többsége 35 év fölötti, és az aktív, 15–64 év közötti lakosságnak mindössze 57,7 százaléka dolgozik. A szakemberhiány a nagy fejlődési potenciálú ágazatokban a legsúlyosabb: az építőiparban, az ingatlanforgalmazásban, a kereskedelemben, a turizmusban, illetve a pénzügyi tanácsadásban. A közigazgatás és az egészségügy szintén érintett.
A tervezett változtatások eredményeként a férfiak 65, a nők 60 éves korukban vonulnának nyugdíjba, ám ez csak akkor lehetséges, ha a munkaadók mentalitása is megváltozik a karrier meghosszabbításával kapcsolatban. A kormány ezzel egyidejűleg államilag támogatott karrier-tanácsadást is tervez. Kísérletet tesznek továbbá a feketemunka kifehérítésére, ezt a bürokrácia és az adók csökkentésével szeretnék elérni.
Paul Pacuraru munkaügyi miniszter reményei szerint az elfogadandó törvények és rendeletek hatására 2010-re a 15–64 év közötti lakosság 67,6 százaléka lesz aktív.
A fiatalok munkába állásának ösztönzésére egy nemrég kidolgozott törvény lehetővé teszi, hogy a vakáció idejére diákokat alkalmazó munkáltatók a bruttó minimálbér felével egyenértékű támogatásban részesüljenek minden, a törvényben megszabott feltételt teljesítő alkalmazott után. A kormány ezzel párhuzamosan a tanügy modernizációját és a vidékfejlesztést is fontosnak tartja, ezek megvalósításától függ a munkaerőpiac egyensúlyának a helyreállása is.
A program kritikusai azt nehezményezik, hogy a hangzatos célkitűzések megvalósítására nem tűztek ki konkrét határidőket, és nem nevezték meg a reformok végrehajtásának felelőseit, így félő, hogy a jóakarat mellett sem valósulhatnak meg a merész tervek.
Az egyetlen részlet, amelyre a program kitér, hogy a megvalósításhoz szükséges összegeket az állami költségvetés mellett a munkanélküli-alapból, az előcsatlakozási alapokból és az európai szociális alapból fedezik majd.
