Drágulást hozhat a piacnyitás
Több tagállam azonban már a mostani határidő előtt liberalizálta piacát. A piacnyitás élharcosának Nagy-Britannia számít, amely a nyolcvanas évek elején kezdett hozzá a liberalizációhoz. A folyamatnak köszönhetően mára a brit gáz- és áramárak a legalacsonyabbak Nyugat-Európában. Hollandia 2004 júliusára szintén teljesen megnyitotta energiapiacát. Ott azonban a szolgáltatót váltó fogyasztók száma egyelőre viszonylag alacsony, ugyanis a váltás komoly bürokráciával jár, s a piacfelszabadítás az árcsökkenéshez fűzött reményeket sem váltotta be.
Különös esetnek számít Spanyolország, ugyanis elviekben az ipari fogyasztók mellett már a háztartások is választhatnak a szolgáltatók között, az árakat azonban még nem szabadították fel teljesen, ugyanis a kormány fenntartotta a szabályozott tarifák rendszerét. Ennek oka, hogy a korábbi (az ipari fogyasztókra kiterjedő) árampiaci nyitásnál emelkedtek az árak, így több nagyfogyasztó végül is visszalépett a korábbi rendszerbe. A madridi kormány fokozatosan emeli a hatósági árakat, és tervei szerint éveken belül megszűnhet a hatósági árszabás.
Németországban szintén a mostani határidőre nyílik meg teljesen az energiapiac. A 44 millió háztartás mintegy harmada már választott is az alternatív szolgáltatók közül. A fogyasztók érdekvédelmi szervezete szerint az áramár átlagosan nyolc százalékkal emelkedik majd a piacnyitás hatására – legalább 126 szolgáltató drágít, vannak körzetek (például a Szász-Anhalt tartománybeli Weissenfels), ahol nem kevesebb, mint 34 (!) százalékkal.
Magyarországon a teljes liberalizáció a villamosenergia-piacon 2008. január 1-jétől valósul meg, a gázszolgáltatók közül pedig a tervek szerint a jövő év közepétől választhat majd szabadon a lakosság is. Az árampiac megnyitásának jogszabályi feltételei lényegében megteremtődtek azzal, hogy a parlament a múlt héten elfogadta az új villamosenergia-törvényt (Vet.). (A szükséges kapcsolódó jogszabályok őszig készülnek el, ez mintegy 4-5 kormány- és nagyságrendileg 20 miniszteri rendeletet jelent majd.)
Az új jogi keretek értelmében a ma az ellátásbiztonságért felelős (egyben a lakosságnak is villamos energiát szolgáltató) közüzem szerepét az egyetemes szolgáltatás veszi át. Az egyetemes szolgáltatók mellett áramot a szabadpiaci kereskedőktől, azaz a villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkező társaságoktól lehet majd venni.
A lakosság az új törvény hatálybalépésének időpontjától, 2008. januártól válthat szolgáltatót, dönthet arról, hogy egy szabadpiaci kereskedőtől vagy egyetemes szolgáltatótól vásárol. Ha ezt nem teszi meg, 2009 végéig az a szolgáltató köt vele – az új törvényi előírásoknak megfelelő – szerződést, amelytől addig is vásárolta az áramot. Abban az esetben, ha a szabadpiacra kilépett lakossági fogyasztó vissza szeretne térni az egyetemes szolgáltatói körbe, azt ezen időpont után is megteheti majd. Ugyanez a lehetőség azonban az ipari fogyasztók számára már megszűnik. (A nagyfogyasztók – amelyeknek Magyarországon 2003. január, illetve 2004. május elejétől van lehetőségük arra, hogy kilépjenek a közüzemből – tehát ettől az időponttól már nem léphetnek vissza ebbe az ellátási rendszerbe, amelyet eddig megtehettek.)
A hazai liberalizációs menetrend egyik érdekessége, hogy a 3x25 A-t meghaladó, de 3x50 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók (kisvállalkozások) részére egy átmeneti időszakban (2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig) biztosítja az egyetemes szolgáltatáshoz való kapcsolódás lehetőségét. A 3x50 A-nál nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók számára ez a lehetőség nem áll fenn.
A keresleti oldalon a szabad választás megteremtése mellett persze biztosítani kellett azt is, hogy a kínálathoz megfelelő versenyfeltételek mellett jussanak hozzá a szolgáltatók. Ezt a célt szolgálja, hogy a Magyar Villamos Művek (a mai rendszer közüzemi nagykereskedője) – az új Vet. értelmében – a rendelkezésére álló kapacitásokat átlátható pályázati rendszerben lesz köteles meghirdetni minden év október 31-éig. Az új villamosenergia-törvénynek ez a pontja (a 106-os paragrafus) október 15-étől hatályos annak érdekében, hogy a jövő évi kapacitások értékesítése még az idén megtörténhessen. Mint Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára csütörtökön egy háttérbeszélgetésen újságíróknak elmondta: a szaktárca, a Magyar Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal már megkezdte az egyeztetéseket annak érdekében, hogy iránymutatást állítsanak össze a megfelelő pályázati feltételek kialakítása, illetve a piaci szereplők számára az átláthatóság biztosítása érdekében.
Tény ugyanakkor, hogy még mindig nem tudni, mi lesz a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokkal (htm). A hazai árampiaci kínálat döntő hányada a 90-es évek közepén kötött ezen htm-ek alapján kerül a rendszerbe. Az új villamosenergia-törvényből ez a kérdés kikerült, külön jogszabály keretében szabályozzák majd. A tárgyalások az áramtermelőkkel (erőművi társaságok) folynak a kérdésről. A szaktárca július végére vár megállapodást, ám mint Felsmann Balázs csütörtökön hangsúlyozta: az új rendszer akkor is működőképes, ha e kérdésben nem lesz előrelépés.
A liberalizációt követő áramár-alakulást illetően sokféle vélemény látott napvilágot az elmúlt időben. Szakértők szerint az első időszakban nem elképzelhetetlen, hogy lesz áremelkedés, mivel a versenyből eredő előnyök csak később éreztetik a hatásukat, az árak csökkenését idézve elő. Ennek mértékéről azonban egyelőre igencsak szóródnak a vélemények. A lehetőségek megítéléséhez azonban érdemes figyelembe venni, hogy az áramár valamivel több mint fele díjakból, illetve az energia-előállítás költségeiből tevődik össze, csak az ezen fölüli rész az, amely a szolgáltatók mozgásterét adja a versennyel összefüggésben.
Lakossági gázpiaci kérdőjelek
Sok nyitott kérdés van még a hazai lakossági gázpiac liberalizációjában. A tervek szerint itt a nyitás fél évvel az árampiac után történik majd meg, a területet szabályozó jogszabály azonban még kidolgozás alatt áll.A ma működő rendszerben az árampiachoz hasonló „közüzemi nagykereskedő” szerepét az E.On látja el, miután a Moltól a hálózat és a hazai bányák kitermelési jogán kívüli részt, tehát a tárolási és a nagykereskedelmi tevékenységet folytató társaságokat megvásárolta.
A szabadpiac működése érdekében az E.On évi 1,5 millió köbméter gázt aukción köteles meghirdetni, s a hazai kitermelés fele (ez nagyságrendileg szintén ekkora tétel) is itt értékesül. Ez az éves 14-15 millió köbméteres fogyasztásnak még csak kis hányada.
A ma működő rendszerben az árampiachoz hasonló „közüzemi nagykereskedő” szerepét az E.On látja el, miután a Moltól a hálózat és a hazai bányák kitermelési jogán kívüli részt, tehát a tárolási és a nagykereskedelmi tevékenységet folytató társaságokat megvásárolta.
A szabadpiac működése érdekében az E.On évi 1,5 millió köbméter gázt aukción köteles meghirdetni, s a hazai kitermelés fele (ez nagyságrendileg szintén ekkora tétel) is itt értékesül. Ez az éves 14-15 millió köbméteres fogyasztásnak még csak kis hányada. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.