Mind az Északi-sarkot akarják

Dánia és Kanada is Északi-sark körüli területi igények bejelentését mérlegeli, válaszul a hasonló korábbi orosz kijelentésekre. Moszkva a múlt héten mélytengeri mini-tengeralattjárón küldött két parlamenti képviselőt a helyszínre, hogy 4200 méter mélyen elhelyezzenek egy titánból készült orosz trikolórt a fennhatóság jeleként. A Putyin-adminisztrációt nem csak a nemzeti büszkeség motiválja a provokatív erődemonstrációnál: az Arktisz jege alatt hatalmas földgáz- és kőolajkészleteket sejtenek.

Oroszország már 2001-ben kijelentette az ENSZ előtt, hogy az északi partjaihoz tartozó területek a sarkot is magukban foglalják. A kijelentés alapjául az úgynevezett Lomonoszov-árok szolgál, amely Moszkva szerint a tenger felszíne alatt közvetlenül az orosz szárazföldhöz kapcsolja az északi pólust. Putyinék ezzel megkérdőjelezik azt az 1982-es ENSZ-határozatot, amely kimondja, hogy az USA-t, Kanadát, Dániát, Norvégiát és Oroszországot egyenként 320-320 kilométernyi úgynevezett gazdasági zóna illeti meg határain túl a sark irányába, de maga az északi pólus elvileg egyik államhoz sem tartozhat.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Lomonoszov-árok másik végével érintkezik Kanada, illetve a Dánia birtokában lévő Grönland is, vagyis ilyen alapon e két állam is jogot formálhatna az Északi-sarkra. Dánia kutatócsoportot állított annak megvizsgálására, valóban összekapcsolódik-e Grönland a Lomonoszov-árokkal. Ha ezt sikerül Koppenhágának bebizonyítania, a sziget körüli dán felségvizekhez hatalmas, feltehetőleg nyersanyagban gazdag területeket csatolhat majd Koppenhága. Kanada pedig már korábban határozottan reagált az orosz „hódító expedíció” hírére, amikor Stephen Harper miniszterelnök hétmilliárd dolláros, kifejezetten sarkkutató hajókból álló flottaépítési programot jelentett be. VG