Támadás alatt a Barátság olajvezeték, leállt a dunai finomító: egy percig nem unatkoztak tavaly a Mol részvényesei - és az idei évkezdet is elképesztő fejleményeket sejtet

Nem unatkozhattak a Mol részvényesei 2025-ben, az olajtársaság háza táján rengeteg izgalmas fejlemény történt. A százhalombattai finomító balesete mellett az orosz–ukrán háború fejleményei és az iparági környezet jelentette kihívásokkal is meg kellett küzdenie a vállalatnak, amely számára a szankciók új lehetőségeket is megnyithatnak potenciális felvásárlások formájában. A Mol döntött a holdinggá alakulásról, és tőzsdére lépésének 30. évfordulóját is megünnepelhette idén.

A Mol részvényárfolyama 7 százalékkal erősödött december közepéig, ezzel pedig jókora alulteljesítést mutat a több mint 35 százalékot emelkedő BUX indexen belül. Lehet tehát hiányérzetük a befektetőknek, azzal együtt is, hogy a vállalat június elején 220 milliárd forintnyi, részvényenként 275 forint osztalékot is kifizetett, ami közel 9 százalékos osztalékhozam.

Támadás alatt a Barátság, tűz alatt a dunai finomító – parázs vita a Janaffal

A Molnak idén is kihívások sorozata mellett kellett navigálnia. A hazánkat orosz nyersolajjal ellátó Barátság kőolajvezetéket ért sorozatos támadások, az orosz energiahordozóról történő leválást szorgalmazó külső nyomás, az alternatív ellátási útvonalat jelentő Adria-vezetéket üzemeltető horvát Janaffal fennálló viták mellett október végén a Dunai Finomítóban keletkezett tűz is borzolta a kedélyeket, ami miatt a termelést is le kellett állítani ideiglenesen. A balesetet követően a társaság viszonylag hamar újraindította az üzemet, ám egyelőre csak csökkentett kapacitáson termel, a károk felmérése pedig még több időt vesz igénybe.

– öszegzett Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a harmadik negyedéves jelentést követően, a kőolajpiacot érintő szankciókat, a százhalombattai tűzesetet és az Adria-vezetéken történő szállítások körüli anomáliákat is ide sorolva.

Átalakul és erősen teljesít ilyen környezetben is a Mol

A Mol egyébként ezek mellett is jól húzott, és a vártnál is jobb harmadik negyedéves eredményről számolt be. Kilenc hónap alatt 2,5 milliárd dollár tisztított CCS EBITDA-t könyvelt el, egész éves eredménycéljait ugyanakkor a bizonytalanabb külső környezet miatt kénytelen volt felülvizsgálni.

November végén fontos szerkezeti átalakulásról döntöttek az olajvállalat részvényesei. A Mol rendkívüli közgyűlésén elfogadott rendelkezések alapján a társaság a jövő évtől holding struktúrában működik, és jogilag is elkülönülő cégekbe szervezi ki három fő üzletágának tevékenységét. A Mol Nyrt. mint anyavállalat önálló cégként folytatja tovább működését, és a társaságból leválással létrejön 

• a Mol Upstream Zrt., 
• a Mol Downsteam Zrt. 
• és a Mol Retail Zrt. 

Az új működési szerkezet 2026. március 31-én lép életbe.

Egy nappal a közgyűlést követően kerek évfordulót ünnepelhetett a társaság a Budapesti Értéktőzsdén, ahol ünnepélyes csengetéssel emlékeztek meg a vállalat 30 évvel ezelőtti tőzsdére lépésére. 

NIS, Lukoil – a szankcionált orosz olajvagyon egy része is a magyar olajtársaság kezébe kerülhet

Az év utolsó szakaszát már a felvásárlási pletykák uralták, amely lehetőségeket éppen az orosz eszközökre kivetett amerikai szankciók nyithatják ki a magyar olajvállalat számára.

A hírek szerint ugyanis a NIS szerbiai finomítójának átvételére is esélyes a magyar olajvállalat, amely a pancsovai üzem mellett a szintén szankcionált Lukoil eszközei iránt is érdeklődhet. Az utóbbi európai benzinkúthálózatot, több finomítót, valamint kazahsztáni és azerbajdzsáni termelőeszközöket is magába foglalhat. Ezeknek a fejleményeknek köszönhetően borítékolható, hogy az év vége és 2026 eleje is izgalmas lesz a Mol és befektetői számára.