A jó állás sem motivál minket

Szinte minden negyedik munkavállaló legalább egy órát ingázik a munkahelyére, ám arra kevesen hajlandók, hogy más településre utazzanak vagy akár elköltözzenek egy állás miatt. A foglalkoztatottaknak például több mint a fele egyáltalán nem vállalná, hogy költözik, de a többiek is csak akkor, ha a leendő munkahelytől támogatást kapnak ehhez. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ingázásra a munkanélküliek a legnyitottabbak, több mint háromnegyedük vállalná, hogy naponta utazzon.

A fiatalok és a kvalifikált munkaerő a legmobilabb Magyarországon, az idősebb korosztály „röghöz kötött”, nehezen mozdul – mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. A KSH adatai is alátámasztják, hogy a fiatalok (15–29 évesek) ingázási és költözési hajlandósága a legnagyobb. Ám még közülük is csak 9,2 százalék vállalná ezt, alig kétharmaduk pedig csak akkor, ha kifizetnék az utazás költségeit. A maradék viszont nem vállalná az ingázást.

Ugyancsak alacsony a más országrészbe költözést vállalók aránya. A fiatalok alig hét százaléka vállalná költségtérítés nélkül is, ám ha a leendő munkaadó ellentételezi azt, akkor már 37 százalékuk gondolkodik el rajta. Csaposs Noémi szerint mivel a lakhelyváltás és a napi utazgatás egyaránt drága, valóban segít, ha a munkaadó átvállalja vagy legalább hozzájárul a felmerülő költségekhez. Az SZTMSZ elnöke jelezte: nyitottak arra, hogy zöldmezős beruházásokhoz közeli munkásszállókat építsenek, ahol a dolgozók ideiglenesen, de kulturált körülmények között lakhatnának, ám ehhez egyelőre nem találnak uniós forrást.

A szocializáció, a rossz és drága közlekedés mellett a lakásárak és főleg a bérek közötti különbségek is gátolják a belföldi mobilitást – emelte ki Küzmös László, a GWH Zrt. vezérigazgatója. Ezt igazolja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) éves bértarifa-felmérése is. A legnagyobb eltérés – akár a negyven százalék – a fővárosi és a Somogy megyei bérek között van. Míg az előbbiben átlagosan 225 ezer forint körül alakulnak a bruttó éves keresetek, addig Somogy megyében a 131 ezer forintot is alig haladják meg. Magyarországon főleg keletről nyugatra „vándorolnak” a dolgozók, ha jobb minőségű állást és egyértelműen magasabb fizetést kapnak.

A hiányszakmákban dolgozókat még nehezebb csábítani. A mérnökök közül például a 30 év felettiek egyharmada egyáltalán nem vállalja az ingázást. A Műegyetem Karrier Irodájának felmérése szerint, akik viszont hajlandók utazni a munkahely miatt, átlagosan 72 percet szánnak erre. Egy külföldi állás reményében sem sokkal szívesebben kelnek útra a mérnökök. Mindössze 37 százalékuk jelezte, hogy készen állna erre.

A külföldi munkavállalásra egyébként is kevesen vállalkoznak. A mobilitási hajlandóságot ebben az esetben főleg a nyelvtudás hiánya csökkenti. Viszt Erzsébet, a GKI munkatársának egy korábbi elemzése szerint: míg a felsőfokú végzettségűek közül 23 ezren próbálnák ki magukat más országban, addig a szakmunkások három százaléka, vagyis 64 ezeren fontolgatják a külföldi álláskeresést.

Hasonló problémákkal szembesül Románia, ahonnan szintén egy-másfél millió munkavállaló távozott a kilencvenes évek óta. Ők főleg Olasz- és Spanyolországban próbáltak szerencsét. A román kormány nemrég kampányt indított a hazacsábításukra. UGy

Hasonló problémákkal szembesül Románia, ahonnan szintén egy-másfél millió munkavállaló távozott a kilencvenes évek óta. Ők főleg Olasz- és Spanyolországban próbáltak szerencsét. A román kormány nemrég kampányt indított a hazacsábításukra. UGy-->