Az idén 31 ezer lakás épül
Az ingatlanfejlesztők és -forgalmazók, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából végzett kutatás adatai szerint a lakáspiacot érintő helyzetértékelések alig változtak a legutóbbi felmérés óta, minden területen továbbra is kisebb-nagyobb túlkínálat tapasztalható. Budapesten az ingatlanokkal foglalkozó cégek vezetőinek négy százaléka erős túlkínálatról, 81 százalékuk túlkínálatról számolt be, s 15 százalékuk érzékelt egyensúlyi helyzetet a piacon. Ez a helyzetértékelés nem vág egybe az Al Holding tapasztalataival, Illy Péter, a cég vezérigazgatója szerint nagy átlagban egyensúlyi helyzet alakult ki: a keresleti oldalon nem volt változás, az első fél évben 1444, a második hat hónapban 1397 lakás állt készleten, bár az összetételük változott.
A GKI felmérése szerint az új lakások ára a következő 12 hónapban országos átlagban 4,6 százalékkal nő, a használt ingatlanok esetében félszázalékos áremelkedést vár a piac. Az Al Holding a fővárosban 4,2 százalékos átlagos árnövekedésre számít. Ugyanakkor a kivitelezési költségek 9-10 százalékos emelkedést mutatnak. Ebben már erősen érződik az építőipar kifehérítésére tett intézkedések hatása – tette hozzá Illy Péter. A profitcsökkenés mérséklésére egyre nagyobb projektek indulnak, a korábbi nyolcvanról 106-ra emelkedett az új fejlesztések átlagos lakásszáma. Ezzel együtt az is tapasztalható, hogy a lakások ismét kezdenek „összemenni”, a nagy projektekben az átlagos lakások 60 négyzetméteresek vagy még ezt sem érik el. Ennél is rosszabb tendenciát jelzett a KSH legutóbbi felmérése, amely szerint a vállalkozói lakásépítések előretörésével szinte törvényszerűen csökken az alapterület: minden tizenegyedik új lakás 40 négyzetméteresnél kisebb. A fővárosban épülő otthonok csaknem fele 40–60 négyzetméteres.
A GKI felméréséből az is kiderül, hogy a magyarok továbbra is főként hitelből vásárolnak lakást. Árfolyamhatás nélkül egy év alatt ötszázmilliárd forinttal nőtt a lakáshitel-állomány – mondta Akar László. Tavaly ilyenkor még négyszázmilliárdos növekedést mértek. Ez is azt mutatja, hogy nem csillapodik az építkezési kedv, a lakásberuházásoknál nincs jel a visszaesésre. A magyar háztartásoknak nyújtott lakáshitelek állományának növekedésében – az állami kamattámogatású kölcsönök felvételi lehetőségeinek erőteljes szigorítása óta – a devizahitelek egyre inkább dominálnak, 2004 tavasza óta állományuk több mint kétszeresére nőtt, miközben a forintban felvett kölcsönök állománya folyamatosan csökkent. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.