BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Begyűrűzés csak augusztustól

Nekilendültek a mezőgazdasági termelői árak: a májusi 0,7 százalékos csökkenés után júniusban 6,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A kedvezőbbnek tűnő májusi adat elsősorban az igen magas tavalyi bázisnak volt köszönhető.

Egyelőre tehát nem mutatkozik a korábban jósolt brutális mezőgazdasági infláció. A határidős piacok magas gabonaáraiban tükröződő várakozásokat a termelői árak július-augusztusi alakulása támaszthatja alá. A gabona miatt megugró takarmányköltségek ráadásul csak később éreztethetik hatásukat a húspiacon. Így a gabonafélék esetleges drágulásának közvetett hatását nem sokkszerűen, hanem október-novembertől folyamatosan érezhetik a fogyasztók.

Továbbra is bizonytalan, hogy a mezőgazdasági árak esetleges növekedése mennyire tompítva jelentkezik az élelmiszereknél. Az utóbbi hónapokban mindenesetre az élelmiszerek drágulása meghaladta az agrárinflációt. Ha a termelőiár-növekedés mellett az üzemanyagárak is magasan maradnak, és az élelmiszerfeldolgozó-ipari bérkiáramlás tovább gyorsul, úgy a fogyasztói árindexért közel negyedrészben felelős élelmiszerek jelentősen megdobhatják az év végi inflációt.

Az első féléves statisztikai adatok jórészt még a tavalyi betakarítási eredményekkel függnek össze – mondta Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Így például az első hat hónap kiugróan nagy, 53 százalékos burgonyadrágulását az elmúlt évi rossz termés okozta. Ennek ellenére megállapítható, hogy a mezőgazdasági áruféleségeket továbbra is emelkedő ártendencia jellemzi. A 2000-es bázishoz viszonyítva azonban még mindig csak évi egyszázalékos áremelkedésről beszélhetünk – hívta fel a figyelmet az érdekképviselet titkára.

Az idei piaci változások hatásai augusztustól, illetve az őszi kukoricabetakarítás után jelennek meg a statisztikákban – közölte Magyar György. Mint ismert, az agrárárakat elsősorban a világpiaci gabonaár-robbanás hajtja fel, ennek hátterében a szárazság és a bioenergia-ipar fejlődése áll. Már az első hat hónap termelőiár-változásai is jelezték, hogy elsősorban a szemesterményeknél és az ipari növényeknél „várakozásalapú” drágulás indult meg. A nyári kalászosaratás után pedig további jelentős áremelkedés következett be, ennek nyomán a tavalyinál kétszer nagyobb, 50 ezer forintos tonnánkénti búzaárak alakultak ki. A tőzsdei jegyzések azt mutatják, hogy hasonló felvásárlási árakat jellemezhetik a piacot a kukoricánál is. A drasztikus takarmánydrágulás miatt az állati eredetű termékek árai is nőnek, de itt elhúzódó és a növényi áruknál kisebb mértékű áremelkedésre kell számítani. Az állati termékeknél az árváltozás várhatóan a negyedik negyedévre lesz érzékelhető.

Az illetékes minisztériumok vészforgatókönyve szerint a kormány javaslatot tesz az alapvető alapanyagok (tőkehús, liszt) áfájának csökkentésére, ha 15-20 százalékosnál nagyobb élelmiszerár-emelkedés fenyegetne a hazai piacon (VG, 2007. augusztus 6.). Egyes ágazati szereplők 40 százalékos élelmiszer-drágulást sem tartanak kizártnak, de ezt az élelmiszer-ipari érdekképviselet és az FVM is valószínűtlennek tartja. Az agrártárca megítélése szerint a túlzó megnyilatkozások önmagukban is áremelkedési várakozásokat gerjeszthetnek és kartellgyanút vethetnek fel. Ez utóbbi miatt pedig versenyhivatali vizsgálatok indulhatnak. HL–MZs

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.