Emisszió, te drága!
Évi több mint 200 milliárd dollárnyi összeget emészthet fel világszerte, hogy 2030-ra a mai állapotnak megfelelő szintre csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenleg igen gyorsan növekvő mértéke – állítja az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC) felügyelő titkárság jelentése. (Az 1992-ben aláírt egyezmény a nemzetközi törekvéseket koordinálja a klímaváltozás terén. A keretegyezményhez csatolt jegyzőkönyvként fogadták el 1997-ben a kiotói megállapodást.) A szakértők szerint az éves klímagáz-kibocsátásnak 2015–2020 körül tetőznie kell, különben katasztrofális következményeket okozhat az emisszió további növekedése.
Az UNFCCC-jelentés szerint az iparnak évi 36 milliárd dollárt kell invesztálnia az energiahatékonyság fokozását célzó intézkedésekbe. Az ENSZ testülete úgy véli, hogy az új energiatakarékos technológiák kutatása, kifejlesztése mintegy 35-45 milliárd dollárt emészthet fel évente. Az épületek hőszigetelése kapcsán évi 51 milliárdos, míg a közlekedés környezetkímélő fejlesztése terén évi 88 milliárd dolláros beruházásra van szükség a klímaszakértők szerint.
Nemcsak az ENSZ szakértői testülete, de több európai kormány is intenzíven foglalkozik
a klímagázok csökkentéséhez szükséges intézkedések tervezésével. A német kormány éppen a tegnap kezdődött kétnapos ülésén tekinti át környezetvédelmi programját. Michael Glos gazdasági és Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter a kormányülés előtti napon jutott egyezségre az emissziócsökkentési célkitűzésről. E szerint Németországnak 2020-ig az 1990-es szinthez képest 36 százalékkal kellene csökkentenie az emisszió mértékét. Ez jóval ambiciózusabb célkitűzés, mint amiről az EU márciusi csúcstalálkozója egyezett meg. Az unió állam- és kormányfői ugyanis abban állapodtak meg, hogy a teljes közösséget tekintve 2020-ra 20 százalékkal kell mérsékelni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
A német kormány az emiszsziócsökkentés mellett konkrét célok meghatározását fontolgatja a megújuló energiaforrások arányának terén is. Berlin azt tervezi, hogy ezen energiaforrások arányát a jelenlegi 12-ről közel 30 százalékra emeli 2020-ra.
A gazdasági és környezetvédelmi miniszter minapi megállapodása többek között az épületek hőszigetelésére vonatkozó normák szigorítását, illetve a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának visszafogását célzó hosszú távú környezetvédelmi program (VG, augusztus 17. 4. oldal) még nyitott elemeit rendezte. E szerint a fűtésre használható hőt melléktermékként kibocsátó erőművek évente 750 millió euró támogatást kaphatnak, vagyis 150 millióval többet, mint amennyit a gazdasági, és ugyanennyivel kevesebbet, mint amennyit a környezetvédelmi miniszter szeretett volna elérni. A két tárcavezető közötti másik vitás pontot a nagy üzemanyag-fogyasztású cég-
autók adókedvezményeinek szigorítása jelentette. Ebben a kérdésben a mostani kormányülés várhatóan az év végére halasztja a döntést. VG
Alakuló brit jogszabálytervezet
Németországhoz hasonlóan Nagy-Britannia is a napokban határozza meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó intézkedéseket.A készülő jogszabálytervezet szerint 2050-re 60 százalékkal kellene csökkenteni az emisszió mértékét az 1990-es szinthez képest.
A tervezet egy közbenső célt is megfogalmaz: 2025-re 30 százalékos emissziócsökkentést kell elérnie a szigetországnak. A jogszabálytervezet várhatóan novemberben kerül a parlament elé.
A készülő jogszabálytervezet szerint 2050-re 60 százalékkal kellene csökkenteni az emisszió mértékét az 1990-es szinthez képest.
A tervezet egy közbenső célt is megfogalmaz: 2025-re 30 százalékos emissziócsökkentést kell elérnie a szigetországnak. A jogszabálytervezet várhatóan novemberben kerül a parlament elé.
-->
