Vita a vasárnapi munka eltörléséről

A Charta a szabad vasárnapért című dokumentum pénteki aláírásával a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a KDNP formálisan is megindította az offenzívát a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi munkavégzése ellen. Két héten belül az Alkotmánybírósághoz fordul a KASZ, a beadványhoz a MOSZ is társul. A KDNP pedig módosítási javaslatot be nyújt be a munka törvénykönyve és a kereskedelmi törvény egyes passzusaival kapcsolatban.

Sáling József, a KASZ elnöke szerint a munkáltatók nagy többsége támogatja a vasárnapi munkavégzés megszüntetését. A teljes kiskereskedelmi forgalom 5 százaléka zajlik vasárnap, ez a nagy cégeknek sem éri meg, s szerinte 6 nap alatt is be lehet vásárolni.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint nem igaz, hogy a fogyasztási cikkek terén 6 nap alatt ugyanannyit vásárolnának a fogyasztók, mint amennyit 7 nap alatt. Az 5 százalékos vasárnapi forgalom pedig egy átlagos nap forgalmának egyharmada, másként nézve pedig évente az éves 8300 milliárd forint összegű kiskereskedelmi forgalomból ez több mint 400 milliárd forintot tesz ki. Úgy véli, ennek csak a kisebb része húzódna át más napokra, így forgalomcsökkenéssel kellene számolni.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, a hosszabb nyitva tartás a fogyasztás logikájából adódóan növeli a forgalmat, míg a nyitva tartás szűkítése a forgalom visszaesését s átgyűrűző hatásain keresztül a termelés, végső soron pedig GDP csökkenését okozza.

Sáling József szerint a munkavállalók a vasárnapi munkáért járó átlagosan 1800 forint többletért nem mennének el dolgozni, ha nem kellene, s a munkavállalók a bérek mellett a hétvégi munkát tartják aggályosnak. Vámos György szerint az átlag mögött mindenképp nagy a szórás, mert az alkalmazottak fizetése nagyon eltérő, s a hét végén is nyitva tartó üzletekben – jellemzően hipermarketekben, bevásárlóközpontokban – az átlagnál magasabb a jövedelem. Az OKSZ főtitkára úgy látja, a munkavállalók szívesen dolgoznak hét végén, éppen a többletbér miatt, s ha a vasárnapi munka megszűnne, akkor azok, akik 2-3 vasárnapot is bevállalnak, jelentős többletkeresettől esnek majd el.

A KASZ, a MOSZ és a KDNP úgy véli, ha a vasárnapi munka megszűnik, az nem jár majd elbocsátásokkal, mert olyan kevesen dolgoznak a kereskedelemben, s csupán a hét hat napjára osztanák el a munkaidőt a cégek. Vámos szerint ellenben elbocsátásokra kell számítani. A 360 ezer kereskedelmi alkalmazottból mintegy 100 ezer főt érint a vasárnapi munka, s az elbocsátás tízezres nagyságrendű lehetne, ha korlátozásokat vezetnének be – nyilatkozta Világgazdaságnak az OKSZ főtitkára. Hasonló állásponton van a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, amely lapunkkal azt közölte, ha általánosan tiltottá válna a vasárnapi munkavégzés, csökkenne a foglalkoztatás, hiszen a rugalmasabb foglalkoztatási lehetőség megszüntetése felesleges munkaerőt keletkeztetne.

A Kisosz szerint a vasárnapi munkavégzés eltörlése a vállalkozói szabadságot sértené, minthogy sok esetben a kisvállalkozásokban a tulajdonos és segítő családtagjai dolgoznak. A nagyok úgysem zárnak be, s egy ilyen intézkedés a kisvállalkozásokat sújtaná – mondja Antallfy György elnök. Úgy véli, egy generális tiltás a piacot is megzavarná, s a vásárlók is rosszul járnának, így a Kisosz a szabad nyitva tartás mellett fog kiállni. VGyZs