A gazdaság nagy problémája, hogy magyarok dolgoznak benne

A magyar gazdaság legnagyobb problémája az, hogy magyarok dolgoznak benne - nyilatkozta a hétilapnak a mostani állapotokról a Budapest Alapkezelő igazgatója.
Duronelly Péter szerint hazánkban nagyon erős a csodavárás, s az üdvözülést a lakosság és a vállalkozások egyaránt az államtól remélik.
„Számomra ezek alapján nem az a meglepő, hogy 2000-től lejtőre került az ország, hanem az, hogy előtte viszonylag jól teljesítettünk” - mondja a közgazdász.

Márpedig a legfontosabb makromutatók szerint nagy reményekkel, a régió éllovasaként vághattunk neki az új évezrednek: a gazdasági rendszerváltás különösebb sokk nélkül zajlott le.
Ezzel szemben ma kiábrándító a kép. Magyarország jelenleg szinte az összes makroindikátort tekintve európai szinten és a szűkebb régióban is hátul kullog.

A magyar gazdaságpolitika az elmúlt hat-hét évben hibát hibára halmozott, és szinte mindig éppen az ellenkezőjét tette, mint amit kellett volna. „Tanítani kellene, hogy így nem szabad gazdaságpolitikát csinálni” - fogalmazott Jaksity György, a ConCorde Értékpapír Zrt. vezetője.

Az ezredfordulóra kimerültek az addig a növekedést tápláló, alacsony hozzáadott értékű termelés tartalékai, a hazai politikai és szakmai kultúra alacsony szintje ugyanakkor megakadályozta a sikeres gazdaságpolitikai váltást.

Manapság közgazdászkörökben gyakran a Medgyessy-kormány 50 százalékos közalkalmazottibér-emelésében jelölik meg a gazdaságpolitika kisiklásáért felelős ősbűnt. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint azonban nem lehet egyetlen eseményhez kötni a gazdaság megindulását a lejtőn. Korábban már ott volt például a Fidesz célt tévesztett és rendkívül drága, korlátlan lakástámogatási rendszere. Ez változatlan formában hagyva ma 500 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek, de a kiadás a támogatási rendszer átalakításával együtt is 220 milliárd lesz az idén. Más megkérdezettek a szintén az Orbán-kormányhoz köthető 50 százalékos minimálbér-emelést is az „eredendő bűnök” közé sorolják, arra hivatkozva, hogy ez igen nagy arányban emelte meg a vállalkozások bérterheit. Az ellenvélemények szerint viszont az így keletkező adóbevételek éppen hogy a költségvetési egyensúlyt segítették, valamint azt ösztönözték, hogy érdemes legyen a szürkegazdaságból átlépni a munkaerőpiacra.

Gazdaságpolitikai szempontból nézve tehát az elmúlt hét év kétségtelenül legnagyobb bűne a költségvetés felelőtlen túlköltekezése volt. Ez a 2001-es gazdaságpolitikai fordulattal - a fogyasztásra, importra építő mesterséges növekedésélénkítéssel - kezdődött meg, de a folyamat felpörgetésében vitathatatlanul a Medgyessy-kormány járt az élen.

A közgazdász szakma szintén tévedett, beleértve magamat is: túlzottan optimisták voltak a prognózisaink” - ismeri el Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Az ezredfordulóra csúcsformába lendült a fejlett világ, és senki nem számított a 2000-et követő nagymértékű visszaesésre, arra pedig végképp nem, hogy - ellentétben Amerikával - Európának nem sikerül gyorsan magához térnie.

A hetilap arról is megkérdezte a szakértőket miért maradtunk le a régiós veresenytársakhoz képest.

Antal László az MKB elnöki tanácsadója azt mondta, hogy a kevésbé sikeres országokban is jóval távolabb távolabb tartja magát a politika a gazdaságtól, mint nálunk. A mindenre rátelepedő politika úgy tűnik, speciálisan sajátosan magyar jelenség a régióban.

Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, a FIDESZ Gazdasági Konzultációjának volt szóvivője ezt mondta: mi az ezredforduló tájékán leálltunk, akkor amikor már nem egy korábbi receptből kellett volna dolgozni, hanem egy újat kitalálni, ami illeszkedik ahhoz, ami itt van. "De ha nincs politikai konszenzus, legalább az állam újraelosztó szerepe ne lenne ekkora: nagyjából 10 százalékpontnyival magasabb, mint a régióbeli versenytársainknál.

A koint-Tárki vezérigazgatója úgy látja, hogy Szlovákia gazdasági sikereit nem lehet egyetlen intézkedéshez kötni, mint ahogy a magyar gazdaság problémáit sem. A lényeg a gazdaságirányítás szemléletmódja, amely hosszú távú tervezésre és annak következetes végrehajtására. Ennek köszönhető, hogy a térség országait a fejlődés a fejlődésben egyaránt hátráltató jellemzők - szocialista örökség, korrupció, paternalista államideál - ellenére komoly eredményeket ér el a gazdaság.