Bezavartak a mezőgazdasági árak

Inflációs trendek. Az augusztusi inflációs jelentés időközi felülvizsgálata nem véletlenül szentel nagy teret a mezőgazdasági és élelmiszerárak alakulásának. Kétségtelen tény ugyanis, hogy az elmúlt hónapok makrotrendjeinek egyik legjelentősebb hatású változását ezen termények és cikkek árának esetenként meredek emelkedése okozta. Ennek köszönhetően pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői kénytelenek voltak – jelentősebb mértékben – módosítani az inflációs prognózist. A mezőgazdasági és élelmiszerárak emelkedésének külső és belső okai is vannak – ezekkel is részletesen foglalkozik a jelentés.

Mindezek figyelembevételével állapítja meg az inflációs jelentés, hogy az új reálgazdasági pálya, a beérkező munkapiaci és árinformációk, illetve kis részben az alapfeltevések változása következtében a 2007-es és különösen a 2008-as évre számottevően fölfelé, 2009-re azonban lefelé módosította inflációs előrejelzését a jegybank. Általában véve a májusi alappályához képest a leglényegesebb elmozdulást a nyersélelmiszerárak nagy részben átmenetinek tekintett megugrása és ennek tovagyűrűző hatásai okozzák – szögezi le a jelentés.

Az infláció jövőbeli pályáját meghatározó főbb tényezők közül a konjunkturális helyzettel kapcsolatban a jelentés azt ecseteli, hogy az előrejelzési horizonton a korábbiaknál is határozottabb mértékben támogatja a dezinflációt, ugyanis a májusi alappályánál számottevően lassabb növekedési pályát prognosztizálnak most. A GDP lassulásából adódó kibocsátási rés legerőteljesebben 2008 végén és 2009-ben fejti ki hatását – jegyzi meg a jelentés. Az elemzés a továbbiakban arra is rámutat, hogy a beérkező munkapiaci információk megerősítették a béralkalmazkodást középpontba állító májusi bér- és létszám-előrejelzést.

Az egyes maginflációs tételek közül a szolgáltatásinfláció a jegybank korábbi várakozásainak megfelelően alakult, s így most is arra számítanak, hogy továbbra is az elmúlt időszakban megfigyelt sávban marad.

Az elkövetkező időszakban a maginflációs körön kívülről azonban számítanak olyan hatásokra, amelyek lényegesen módosítják az inflációs képet a májusi előrejelzéshez képest. Az első ilyen hatás az energiaárak évi 6-7 százalékos emelkedése a teljes előrejelzési horizonton, ezt részben ellensúlyozza a dollár euróval szembeni mintegy 1,5 százalékos leértékelődése. E tényező közvetlen és közvetett hatásai döntően 2008-ban érvényesülnek, mintegy 0,3 százalékponttal emelve a teljes fogyasztóiár-indexre adott előrejelzésünket – mutat rá az inflációs előrejelzés.

A másik fontos tényező a mezőgazdasági termelői árak alakulása, ami két problémakörre bontható. A jelenlegi élelmiszerár-növekedés mögött állhatnak átmeneti tényezők, ami az idei gyenge termésátlagokhoz köthetők. Másrészt egyre több jel mutat abba az irányba, hogy tartósan felfelé tolódott a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának globális trendje. A mezőgazdasági termelői árak, ill. a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése hat a feldolgozott élelmiszerárakra, ill. a szolgáltatások áraira, amelyek viszont a maginflációnak is részei. Mindezek az éves infláció lefutásának sajátos dinamikáját eredményezik: az élelmiszerárak emelkedése számottevő növekedést okoz a 2008-as indexben, majd mivel 2009-ben az előző év emelkedése után az árak – az MNB várakozásai szerint – korábbi szintjük közelébe mérséklődnek, negatív éves indexek jelentkeznek a feldolgozatlan élelmiszerek körében, ami a korábbi inflációs jelentéshez képest lefelé módosítja az előrejelzést.

Ha az MNB az elorejelzést a Reuters-felmérésben szereplő árfolyam- és kamatfeltevések alapján – 2008 végére kb. 1,5 százalékkal gyengébb árfolyam és körülbelül 150 bázisponttal alacsonyabb kamatszint mellett – készítette volna el, akkor a 2008-as év átlagára 0,2 százalékponttal magasabb maginflációt és 0,1 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést kaptak volna eredményül.

Ebben szerepet játszik a mezőgazdasági termékek növekvő energetikai célú hasznosítása, az ázsiai fogyasztási kereslet dinamikus növekedése és az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetek. Ezek pedig a korábban az MNB által feltételezettnél nagyobb meredekségű hosszú távú áremelkedési trendet indokolnak – szól a magyarázat.

Ezenfelül számos termék esetében az idei magyarországi/európai/globális kínálat különösen alacsonynak ígérkezik – mutat rá a dokumentum.

Mindez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelői árak esetében a rövid távú előrejelzést a hosszú távú előrejelzésnél is jobban emelték. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a jövő év második felében átmenetileg az árak csökkenését várják a jegybank szakértői.

Mindezek igazolására többféle indokot és adatot hoz fel a jelentés, többek között azt, hogy a mezőgazdasági termelői árak – kiváltképp a gabonaárak – június óta jelentősen emelkednek. A tőzsdei adatok szerint az áremelkedés számos meghatározó termék esetében 2008 közepéig tovább folytatódhat, és csökkenésre csak 2008 második felétől van kilátás.

Ezzel együtt a 2009-es árszint még mindig jóval magasabb lehet, mint az a 2007 közepét megelőző időszakban jellemző volt.

Ebben szerepet játszik a mezőgazdasági termékek növekvő energetikai célú hasznosítása, az ázsiai fogyasztási kereslet dinamikus növekedése és az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetek. Ezek pedig a korábban az MNB által feltételezettnél nagyobb meredekségű hosszú távú áremelkedési trendet indokolnak – szól a magyarázat.

Ezenfelül számos termék esetében az idei magyarországi/európai/globális kínálat különösen alacsonynak ígérkezik – mutat rá a dokumentum.

Mindez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelői árak esetében a rövid távú előrejelzést a hosszú távú előrejelzésnél is jobban emelték. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a jövő év második felében átmenetileg az árak csökkenését várják a jegybank szakértői.

Mindezek igazolására többféle indokot és adatot hoz fel a jelentés, többek között azt, hogy a mezőgazdasági termelői árak – kiváltképp a gabonaárak – június óta jelentősen emelkednek. A tőzsdei adatok szerint az áremelkedés számos meghatározó termék esetében 2008 közepéig tovább folytatódhat, és csökkenésre csak 2008 második felétől van kilátás.

Ezzel együtt a 2009-es árszint még mindig jóval magasabb lehet, mint az a 2007 közepét megelőző időszakban jellemző volt.-->