Jól járhatnak az „árulók”

A kartellezéssel kapcsolatos kártérítési perekben – miként a versenybírság kiszabásánál is – elnézőbb elbírálást remélhetnének azok a cégek, amelyek, feladva a titkos megállapodást, bejelentenék a súlyos jogsértést a versenyhatóságnál, és bizonyítékokkal, információkkal segítenék annak feltárását – javasolja a Gazdasági Versenyhivatal. Erről Nagy Zoltán, a GVH elnöke beszélt tegnap a piaci verseny akadályait taglaló előadásában az MGYOSZ tanácskozásán. Utalt arra, hogy a fejlett versenykultúrájú országokban, Amerikában, Nyugat-Európában szinte kizárólag az úgynevezett engedékenységi politikával, azaz az „áruló” kartelltagok közreműködésével sikerül leleplezni a kőkemény titkos összejátszásokat. Az engedékenységet az motiválja, hogy könnyebben feltárhatók a gazdasági károkat okozó kartellek, ha azok részvevőit – amenynyiben elősegítik az ügy tisztázását – teljes mértékben vagy részben mentesítik a bírság alól.

A GVH negyedik éve jutalmazná bírságelengedéssel vagy -csökkentéssel a kartellezőket, de azok eddig mindössze néhány esetben működtek együtt a versenyhatósággal. Tény: nem kis rizikó kilépni egy ilyen megállapodásból, és mintha a cégeket képviselő ügyvédek sem lennének érdekeltek abban, hogy ügyfeleiket a feladásra ösztönözzék – vélekedett a GVH elnöke. Hozzátette: a kemény bírságok azonban mindenképpen megfontolásra késztethetik az érintetteket, különösen, hogy a bírósági gyakorlat is többnyire megerősíti a versenyhatóság határozatát, és a büntetéseket sem csökkenti rutinszerűen. A hétmilliárd forintos bírsággal járó autópályakartell-ügyben a közelmúltban hozott jogerős ítélet is osztotta a GVH álláspontját. Az engedékenység igénybevételére ösztönözhet a közbeszerzési kartellekben részt vevő cégvezetők büntetőjogi felelősségre vonása: a Btk. akár ötévi börtönnel fenyegeti őket. Ráadásul – jóllehet nálunk még nem gyakorlat – polgári per is indítható a versenyjogsértéssel okozott károk megtérítéséért, azaz igencsak magas lehet a kartellezés ára. Tehát joggal vetődhet fel egyik-másik részvevőben, hogy megéri-e. Mivel a büntetőeljárásban ugyancsak honorálják az „áruló” magatartását, a kártérítési jogvitákban is célszerű lenne a hasonló megoldás rögzítése.

Az előadást követő kérdések közt a Mol–OMV ügy kapcsán felmerült a gazdasági patriotizmus mint versenykorlátozás lehetősége és jelentősége. Az érdeklődők utaltak rá, több nyugat-európai államban ennek kitaposott ösvényei vannak. Az elnök – hangsúlyozván, a GVH a tőke szabad áramlása mellett áll ki – elmondta: ahol erről a parlament pontos törvényt alkot, az elfogadható lehet uniós szemszögből is.

- Az elképzelés szintjén tart. A kartellezők már itthon is százmilliárdos nagyságrendű károkat okoznak. Óriási gazdasági, társadalmi érdek fűződik tehát a jogsértés feltárásához és a további visszaélések megakadályozásához, ezért szeretnénk, hogy kevesebb akadálya legyen az engedékenységi kérelmezéseknek.

- Tervezik-e a közbeszerzési javaslattevők mellett a kiírók vizsgálatát is?

- Lehetetlen feladat górcső alá venni a pályáztatókat a kiírások megtörténtekor. Utólag, a konkrét eljárások, bizonyítékok összegyűjtése során azonban már ők is a GVH látókörébe kerülnek.

- Találkoztak-e ilyenkor jogsértéssel?

- Versenyjogi visszaélést eddig nem tapasztaltunk. De esetenként felmerült büntetőjogot sértő magatartások, például hűtlen kezelés gyanúja. Ilyenkor megtettük a büntetőfeljelentést.

- Az elképzelés szintjén tart. A kartellezők már itthon is százmilliárdos nagyságrendű károkat okoznak. Óriási gazdasági, társadalmi érdek fűződik tehát a jogsértés feltárásához és a további visszaélések megakadályozásához, ezért szeretnénk, hogy kevesebb akadálya legyen az engedékenységi kérelmezéseknek.

- Tervezik-e a közbeszerzési javaslattevők mellett a kiírók vizsgálatát is?

- Lehetetlen feladat górcső alá venni a pályáztatókat a kiírások megtörténtekor. Utólag, a konkrét eljárások, bizonyítékok összegyűjtése során azonban már ők is a GVH látókörébe kerülnek.

- Találkoztak-e ilyenkor jogsértéssel?

- Versenyjogi visszaélést eddig nem tapasztaltunk. De esetenként felmerült büntetőjogot sértő magatartások, például hűtlen kezelés gyanúja. Ilyenkor megtettük a büntetőfeljelentést.-->