Az összesen 8 órás általános vita elején az államtitkár rámutatott: a cégek versenyképességét javítja a fejlesztési tartalék megemelése, valamint az is, hogy szűkül az adóhivatalnak bejelentendő adatok köre. Fontos egyszerűsítés bizonyos kisadók kivezetése, és az innovációs járulék, valamint a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás összevonása. A kormány számára fontos célkitűzés az is, hogy megszüntesse a tisztességes vállalkozások versenyhátrányát az adófizetést elkerülőkkel szemben, ezért szigorodnak a büntetések és emelkednek a mulasztási bírságok is – tette hozzá.
Az adójóváírás módosításával csökken a közepes jövedelemmel rendelkezők túlságosan magas adóterhelése, és az igazságosabb közteherviselés irányába mutat az is, hogy jövőre a vállalkozások is kötelesek lesznek megfizetni a luxusadót – zárta felszólalását Tátrai Miklós.
Az adótörvények módosítását az Országgyűlés valamennyi bizottsága támogatta, a bizottságok többségében azonban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.
Az általános vitában először Molnár Albert tolmácsolta a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság állásfoglalását, mely szerint a javaslatok a gazdaság kifehérítését, az adóbázis szélesítését és a versenyképesség javítását segítik elő. Utóbbi cél megvalósításának egyik fontos eszközeként az MSZP-s képviselő a csoportos áfa-alanyiságot említette.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét tolmácsoló Domokos László szerint ugyanakkor a jövő évi módosítások jelentősen növelik az adóterheket, a kisadók összevonásával pedig a kormány egy második, állami iparűzési adót hív életre. A fideszes honatya szerint nem egyszerűsítések valósulnak meg, hanem a kabinet olyan eljárási rendet vezet be, amely ellehetetleníti a vállalkozások működését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.