Késik az eurózóna bővítése

Egyre többen kételkednek abban, hogy Szlovákia valóban képes lesz 2009. január 1-jén bevezetni az eurót. Az Ineko gazdaságkutató intézet tegnapi bejelentése szerint az általa megkérdezett 16 elemző szeptemberben már csak 70 százalékos valószínűséget rendelt a céldátum betartásához, szemben az előző havi 77 százalékkal. Ez az első alkalom, hogy érdemben esett a 2009-es bevezetésre tippelők aránya. A korona árfolyama, amely tegnap 33,96-ra gyengült az euróval szemben az előző napi 33,875 korona/eurós záró árfolyamhoz képest, éppen az egységes valuta bevezetésével kapcsolatos aggodalmak miatt.

Elsősorban amiatt bizonytalanodtak el a befektetők, hogy Szlovákia vitába keveredett az Eurostattal a deficit kiszámításának módjáról. Az EU statisztikai intézete október 22-én dönt arról, hogy egyes állami cégek adósságát is be kell-e számítani a hiányba. Ha igen, akkor 0,3–0,7 százalékponttal nőhet az idei deficit az egyébként várható 2,7 százalékhoz képest.

Gondok lehetnek az inflációs kritérium teljesítésével is. Mind több elemző kérdőjelezi meg, hogy a 9 százalékos gazdasági növekedés mellett hosszú távon is lassú maradhat a fogyasztói árak emelkedése. Márpedig Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja hét eleji beszédében éppen arra intette az eurózónába igyekvő új EU-tagállamokat, hogy konvergenciájuk ne csupán nominális (a kritériumok egyszeri teljesítésére szorítkozó), hanem fenntartható reálkonvergencia (a GDP és az életszínvonal felzárkózása) legyen.

Szlovákia koránt sincs egyedül nehézségeivel. A balti államok a gyors gazdasági növekedés következtében felpörgő infláció miatt voltak kénytelenek elhalasztani az euró átvételét. Csehországban szintén a GDP-felzárkózás fontosságát hangsúlyozzák: Mirek Topolánek kormányfő a napokban egy lapinterjúban azt mondta, jövőre valószínűleg teljesíteni tudják ugyan a kritériumokat, mégsem adják be a csatlakozási kérelmet (VG, október 2., 5. oldal). Ugyancsak a reálkonvergencia megkerülhetetlenségét húzta alá nemrég a debreceni közgazdász-vándorgyűlésen Mugur Isarescu román jegybankelnök.

Ez év januárjában az új tagok közül elsőként éppen az a Szlovénia lépett be az euróövezetbe, ahol a reálkonvergencia a leginkább előrehaladottnak számít. Jövő januárban Ciprus és Málta vezeti be az egységes valutát.

2013–14 előtt Magyarországnak nincs reális esélye az euró bevezetésére – mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Ha az EKB szigorúbban bánik a régió országaival, és ezzel lelassul a csatlakozási folyamat, úgy a magyar döntéshozók is elbátortalanodhatnak, és kitolhatják a csatlakozás időpontját. Különösen a szlovák csúszás ronthatja a kormány motivációját. Az EKB szempontjából bizonytalansági tényezőt jelentene a mesterségesen gyors, bevételi oldalról generált hiánycsökkentés, mivel a költségvetési fegyelem lazulásával a deficit könnyen újratermelődhet. Az államháztartás helyzetének stabilizációját a strukturális átalakítások – elsősorban az egészségügyi és nyugdíjreform – továbbvitele segítené elő, a tervezett fiskális szabályrendszer csak ezekkel együtt hathat a konszolidáció irányába. Gárgyán szerint jelenleg még kérdéses, hogy a választások előtt nem lazul-e fel ismét a költségvetési fegyelem; így az ország ERM II-höz csatlakozása a következő politikai ciklus közepén-végén valósulhatna meg.

Szinte biztos, hogy jövőre tartható lesz a konvergenciaprogram által felrajzolt pálya, az igazán problematikus időszakot 2009–
10 jelentheti – véli Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. Jelenleg két lehetséges forgatókönyv látszik kirajzolódni: az egyik szerint a választásokat megelőző évben sikerül a GDP-arányos hiányt 3,2 százalékra lefaragni, és az állami elosztórendszerek reformja révén tartósan komoly állami kiadáscsökkentést elérni. Így az ERM II-be való belépés még a 2010-es országgyűlési választások előtt megvalósulhat, és 2011–12-re Magyarország bevezetheti az eurót. Ha viszont az átalakítások elmaradnak, és 2009-ben a terv fölötti hiány alakul ki, az megállíthatja a kamatcsökkentési folyamatot és lerombolhatja a forintba vetett bizalmat, így a csatlakozás 2014-ig is kitolódhat. Közgazdaságilag és politikailag is kifizetődő lenne a csatlakozási folyamat felgyorsítása, hiszen a közös pénz bevezetése az árfolyamkockázaton és az ország külső egyensúlyi problémáin is segítene, a gazdaságpolitikára pedig stabilizálóan hatna – mondta lapunknak Karsai.

A NEB 2008. június 30-ig készíti el a nemzeti átállási tervet, amelyet évente aktualizálnak. A testület létrehozása vélhetően egy jelzés a piac felé: annak ellenére, hogy csak a jövő év végére lesz konkrét csatlakozási időpont, a kormány megteszi a szükséges előkészítő lépéseket.

A NEB 2008. június 30-ig készíti el a nemzeti átállási tervet, amelyet évente aktualizálnak. A testület létrehozása vélhetően egy jelzés a piac felé: annak ellenére, hogy csak a jövő év végére lesz konkrét csatlakozási időpont, a kormány megteszi a szükséges előkészítő lépéseket. -->