Mi lesz a német örökösödési adóval?

Átalakítás. Lelassult a német örökösödési adó megreformálásának folyamata, mert az SPD balszárnya magasabb bevételeket akar elérni ebből az adónemből a tervezett négymilliárd eurónál, ez a nagykoalíciós megállapodás felrúgásával lenne egyenlő. Pedig a rendszer átalakítása sürgető lenne, hiszen több német milliárdos éppen azért költözött Ausztriába, hogy az ottani 15 százalékos adó hatálya alá essen a hazai 30 százalékossal szemben. Igaz, a reformot közvetlenül az alkotmánybíróság ítélete kényszeríthette ki, amely szerint helytelen az a gyakorlat, hogy kevésbé adóztatta az ingóságokat a pénznél és az ingatlanoknál.

A szövetségi kormány és a tartományok – mert nagyobb arányban ők részesednek a bevételből – korábban abban állapodtak meg, hogy a közvetlen hozzátartozók és a vállalkozások örököseinek jelentősen csökkennek a terhei. A feleségnek a tervek szerint 307 ezer eurónyi, vagyis csaknem 80 millió forintnyi vagyonig nem kellene adót fizetni, a gyermek esetében ez az összeg a tervek szerint 250 és 500 ezer euró között mozogna.

A vagyon öröklése és adóztatása más országokban is kényes ügy. Európában a francia típusú jog alapján sok helyütt alaposan megadóztatták az örökösöket, részletes vagyonleltárak készültek, és a magyar rendszerhez hasonlóan az ingóságok, valamint az ingatlanok után az értéktől és a rokonság fokától függően kellett fizetni, ha valaki hozzá akart jutni a jussához. Így járnak el Belgiumban, Francia- és Németországban, valamint Ausztriában is. Ugyanakkor sok szakértő elavultnak tekinti az öröklési adót és illetéket, egy olyan korszak maradványának, amelyben alig alakult ki a korszerű adórendszer elődje, ezért úgy vélik: meg kell szüntetni. VG

Két kivétel

Svédországban és Portugáliában már eltörölték az öröklés utáni fizetést. Magyarországon szintén nem túl jelentős – 3, 5 milliárd forintnyi – a büdzsé bevétele az örökösödési illetékből.