Nehéz a bevándorlóknak

Az uniós tagállamok többsége messze van attól, hogy ideális feltételeket biztosítson az Európán kívülről érkező bevándorlók integrációjához – állapítja meg egy brüsszeli kutatóintézet jelentése. Márpedig a demográfiai folyamatok és a szakemberhiány miatt elkerülhetetlen, hogy Európa a mainál is nagyobb számban fogadjon be külföldieket. Éppen ezt célozza az a tervezet, amelynek részleteit várhatóan a jövő héten ismerteti Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos. Ennek lényege az lenne, hogy az európai gazdaság számára hasznos végzettséget felmutató külföldiek kétéves, meghosszabbítható „kékkártyát” kapnának, és ha sikerül öt évig kihúzniuk, akkor állandó tartózkodási engedélyhez jutnának.

Az uniós és az ezzel egybevágó munkaadói törekvéseknek azonban sokszor keresztbe tesznek a tagállamok bevándorlási és integrációs előírásai, amelyeket a most kiadott jelentés megvizsgál. A Migration Policy Group (MPG) intézet a British Councillal közösen készítette el az anyagot, amely huszonöt EU-tagra (Románia és Bulgária kimaradt), továbbá Svájcra, Norvégiára és Kanadára terjed ki. Hat területen – munkaerő-piaci hozzáférés, családegyesítés, hosszú távú tartózkodás, politikai jogok, állampolgárság, diszkrimináció – térképezték fel az egyes államok jogszabályait, és 600 pontos skálán értékelték a teljesítményt.

Nem meglepő, hogy Svédország végzett az élen, Portugália második helyezését azonban már alighanem kevesebben tudták volna megtippelni. Még jobban felborítja sztereotípiáinkat, hogy Dánia csak az alsó harmadba fért be, miután a koppenhágai kormány – a korábbi liberalizmust maga mögött hagyva – az utóbbi években jócskán megszigorította a bevándorlás szabályait. Ausztria ennél is jobban bezárkózott, így egyedül Lettország kapott nyugati szomszédunknál alacsonyabb pontszámot a Migration Integration Policy Index nevű rangsorban. A dán kormány képviselői egyébként az EUobserver szerint semmitmondónak nevezték az országukat meglehetősen rossz színben feltüntető jelentést. Irene Simonsen, a jobbközép Ventre integrációügyi szóvivője szerint az index csak a törvények betűjével, nem pedig az integráció tényleges helyzetével foglalkozik.

Magyarország 290 pontot kapott a lehetséges hatszázból, és ezzel Szlovéniát leszámítva valamennyi új EU-tagállamnál – sőt több réginél is – liberálisabbnak bizonyult. A jelentés készítői kiemelik a hazai antidiszkriminációs törvények szigorát, továbbá a bevándorlók munkaerő-piaci és politikai jogainak széles körét. A családegyesítések terén is viszonylag kedvező a helyzet, ezzel szemben az állampolgárságot elég nehéz megszerezni.

A kérdés súlyát jelzi, hogy jelenleg mintegy 20 millió legális bevándorló tartózkodik az uniós tagországokban, ez a lakosság bő négy százalékát jelenti (Magyarországon csak 1,3 százalék körül van az arányuk). Az igazi gondot nem a puszta létszám jelenti, hanem az, hogy jelentős részüknek nincs a piacon hasznosítható képzettsége, mivel családegyesítés keretében érkezett, vagy már itt született, és az iskolában nem tudott lépést tartani a „benszülöttekkel”. Frattini terve arra irányul, hogy ezután már tényleg csak a képzett külföldieket engedje be az unió.