„Osztrák–magyar” követségek
A tervek szerint az unión kívüli országokban történő külképviseleti együttműködés továbbfejlesztése is témája lesz a holnapi magyar–osztrák kormányülésnek. Budapest és Bécs kooperációja élenjárónak számít e téren az EU-ban, s a világ több országában, különböző formában valósul meg.
A nyugati szomszédunkkal közös követségiépület-használat jelenleg öt unión kívüli országban valósul meg valamilyen módon – tudtuk meg a Külügyminisztériumtól. Montenegró fővárosában, Podgoricában 2005 novembere óta bérelnek együtt épületet a két ország külképviseletei, amelyek a volt jugoszláv tagköztársaság 2006-os önállósodásával nagykövetségi rangra emelkedtek. Hasonló a helyzet a kazah fővárosban, Asztanában, ahol az osztrákok éppen most költöznek be a közösen igénybe veendő épületbe. Az indonéziai Jakartában egy üresen álló magyar házat használnak átmenetileg az osztrákok, amíg a saját követségük elkészül. A világ két másik pontján, a venezuelai Caracasban, illetve a Fülöp-szigeteki Manilában pedig az osztrák követségi épületekben tartanak fenn egy-egy irodát a magyar „laptopdiplomatáknak”, vagyis utazó nagyköveteknek.
Ugyanakkor a már említett Podgoricában és Moldova fővárosában, Chisinauban a vízumkérelmek fogadása történik közösen, bár ezekben az együttműködésekben hazánkon és Ausztrián kívül más uniós tagállamok is részt vesznek. A november 29-i magyar–osztrák kormányülésen várhatóan a vízumügyintézés terén meglévő együttműködés további bővítéséről is megállapodást írnak alá – tájékoztatta lapunkat a budapesti osztrák nagykövetség.
A fentiekhez hasonló tagállami együttműködések egyik kiemelkedő példája a tanzániai Dar-es-Salaamban található Umoja House. Itt egyszerre működteti nagykövetségét Németország, Hollandia és Nagy-Britannia. Ezenfelül még az Európai Bizottság képviseletének és a brit DFID segélyszervezetnek is otthont ad az épület.
Formálódó uniós külpolitika
Komoly feszültségek várhatók még a tagállamok között az uniós reformszerződésnek a közös diplomáciai testület (European External Action Service, EEAS) felállításáról szóló részeivel kapcsolatban – idéz egy friss brüsszeli elemzést az EUobserver.Éveket vehet még igénybe, amíg megállapodnak arról, milyen személyi összetétellel működjön, illetve milyen intézményi státust kapjon a testület, mivel a legtöbben nem szeretnének egy „újabb hivatalt” csinálni az uniós külpolitika jövőbeni hordozójából.
Éveket vehet még igénybe, amíg megállapodnak arról, milyen személyi összetétellel működjön, illetve milyen intézményi státust kapjon a testület, mivel a legtöbben nem szeretnének egy „újabb hivatalt” csinálni az uniós külpolitika jövőbeni hordozójából.
-->
