Bőkezűen bánnak az otthoniakkal

Ünnepi csúcs. A téli ünnepek alkalmával az idén is rekordértékben, várhatóan 1,2 milliárd eurónak megfelelő devizát küldenek haza a külföldön dolgozó román állampolgárok. Az erről beszámoló Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzói tanácsnoka kifejtette, hogy az Európai Unióban dolgozó román állampolgárok karácsonyra egymilliárd eurót, az unión kívül lévők pedig 200 milliónyit utalhatnak haza a korábbi évek és az idei tendenciák alapján becsülve. Vasilescu elmondása szerint a hazautalt deviza nagy részét pénzváltókban cserélik be lejre, a nagy értékben jelentkező beváltási igény pedig jó hatással lesz a nemzeti deviza árfolyamára.

A hazautalások száma jellemzően évente három időpontban csúcsosodik ki: karácsony, húsvét és a nyári vakáció előtt. A hazautalások értéke 1991 óta látványos emelkedést mutat: míg 1991-ben 17 millió eurónak megfelelő devizát küldtek haza a külföldön lévő román állampolgárok, ez az érték 1996-ban már 436 millió, 2000-ben 861 millió, 2005-ben 3,658 milliárd, tavaly pedig 4,794 milliárd eurónyi volt. Erre az évre 6,4 milliárd eurót várnak, ez a 121 milliárd eurós GDP-nek meglepően nagy részét, bő 5 százalékát teszi ki.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi devizaigény, elsősorban euróra vonatkozóan, növekedésben van, hiszen a románok egyre nagyobb számban utaznak téli vakációra külföldre. A BNR képviselőjének közlése szerint nagy az egyensúlytalanság a turisztikai devizaegyenlegben, hiszen a határokon túl turistáskodó román állampolgárok jóval több pénzt visznek ki, mint amennyit a külföldi turisták költenek Romániában.

Más érdekes összefüggésekre is rámutatott Adrian Vasilescu, mégpedig a román lakosság költési szokásairól: a jövedelmek csupán 17 százalékát fordítják szolgáltatásokra, élelmiszerekre a 38 százalékát és a nem élelmiszer jellegű árucikkekre a 45 százalékát. A tanácsnok felhívta arra a figyelmet, hogy „nagyon magas az élelmiszerekre fordított kiadások értéke, és a szegénység amerikai definíciója szerint egy család akkor nevezhető szegénynek, ha a jövedelem több mint harmadát költi élelemre”. A vásárlási struktúrát tekintve rosszabbul állnak, mint déli szomszédjuk, Bulgária – mutatott rá a szakember. VG