Versenyképességi bajok

Viszt Erzsébet, A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, a versenyképességi kerekasztal témavezetője: A hazai gazdaság versenyképességi problémákkal küzd, ennek tünete többek között a beruházások alacsony szintje és a lassuló növekedés. A legnagyobb gond a gazdaság dualitása, vagyis, hogy a nagy nemzetközi vállalatok nem integrálódtak megfelelően a hazai gazdaságba; miközben a nagyok ki tudják használni a nemzetközi piacok nyújtotta előnyöket, a kisvállalati körben sok a cégmegszűnés és kevés számukra a kitörési lehetőség. További gond, hogy miközben a szomszédos országok kormányai lépéseket tettek az adóterhek csökkentésére és az üzleti környezet javítására, itthon nem sok minden történt ez ügyben. Az oktatási rendszer nem szolgálja ki megfelelő humánerővel a vállalatokat, erre figyelmeztető jel a tanulók körében végzett PISA felmérésben elért elkeserítően rossz eredmény is, de súlyos gond még az idegennyelv-tudásban tapasztalható lemaradásunk. A gazdaságpolitikának minden téren a versenyképességet kellene a középpontba állítani, erre a legjobb példa Finnország, ahol nagy lemaradást sikerült lefaragni azáltal, hogy minden területen összehangoltan erre koncentrálva alakították ki a feltételeket.

Cserháti Ilona, Az Ecostat gazdaságmodellezési osztályának vezetője: A versenyképesség hosszabb távú folyamatok függvénye, az, hogy most stagnálnak a beruházások, csak átmeneti jelenségnek tekinthető. A jelenlegi helyzet a fiskális keresletszűkítés és az ennek nyomán elhalasztott fogyasztás eredménye, ezt az is mutatja, hogy az export nagy ütemben bővül. Jövőre az átmeneti sokk lecsengése és a növekvő uniós transzferek hatására mindenképp növekedés várható a beruházásokban, bár a külpiaci konjunktúra lassulása miatt a hatás nem lesz robbanásszerű. A magyar gazdaság tőkevonzó képessége továbbra is jó, bár a szomszédos országok adórendszere vállalkozásbarát irányba mozdult el, ugyanakkor bérversenyképességben folyamatosan veszítenek előnyükből. A hazai gazdaságnak azonban nem az jelent perspektívát, hogy délkelet-ázsiai mintára a költségek alacsonyan tartásával a tömegtermelésre alapozzon, a tudásintenzív, nagy szellemi tőkeigényű tevékenységek meghonosítása a hosszú távú cél. Mindezzel együtt figyelemmel kell kísérni a versenyképesség alakulását, és igyekezni kell vállalkozásbarát környezetet kialakítani.

Hamecz István, Az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója: A hazai gazdaság versenyképességi problémája nem reálárfolyam kérdése, és nem is az elmúlt öt-tíz év eredménye, hanem az intézményi környezetben meglévő tartós problémák felerősödése. Az üzleti környezet bizonytalansága, a gazdaságpolitika stop-go ciklusai és az oktatási rendszer elégtelensége mind hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság nem képes megfelelő válaszokat adni a globális gazdaság által támasztott követelményeknek. A rendszerváltás utáni években tapasztalt nagyobb növekedés – helyreállítási periódus lévén – elfedte a mélyen meglévő problémákat, azonban mostanra úgy tűnik, a potenciális növekedés alacsonyabb a korábban becsültnél, inkább a három százalék körül van. Jelenleg is többet lehetne kihozni a rendszerből, például a munkapiac kihívásaira jobban felkészítő oktatási rendszerrel, illetve a választási ciklusok által vezérelt gazdaságpolitikából történő kilépéssel. A probléma csak több generáció alatt orvosolható, annyira mélyen átszövi a gazdaságot és a társadalmat. A tőkevonzó képesség hosszabb távon éppen a megfelelő intézményi háttérrel, nem pedig egyedi adókedvezményekkel biztosítható.