Eldőlhetnek az idén a dominók

Magyarország és a térség gazdasági fejlődését alig veszélyeztetik a tavalyi pénzügyi válság utórezgései, de ha ezek más tényezőkkel együtt recesszióba taszítják a nyugati országokat, akkor a dominóelv alól Kelet-Közép-Európa sem tudja kivonni magát. Ez szűrhető le az elemzők 2008-ra vonatkozó jóslataiból, amelyek az utóbbi napokban egyre nagyobb számban látnak napvilágot.

Nagyon szűk mozgásteret lát a magyar monetáris politika számára az idei évre az MTA Világgazdasági Kutatóintézete (VKI), mivel a nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árának a begyűrűzése hazánkba a jelenlegi piaci várakozásoknál is nagyobb inflációt eredményezhet. A többi kutatóintézet is felfelé módosította az év végével a prognózisát: az Ecostat 4,9, a GKI 5, a Kopint-Tárki 5,2 százalékos éves inflációt jelez előre. Mivel azonban a hazai gazdasági szereplők számára is könnyen elérhetők az alacsonyabb kamatozású, külföldi devizában felvehető pénzforrások, a magas forintkamat nem jelent beruházásokat – így a jövőbeni növekedést – korlátozó tényezőt – fejtette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Inotai András, a VKI igazgatója. Az idei gazdasági bővülés a szakértő szerint meghaladja az igen alacsony tavalyi bázist, hiszen már nem várhatók a múlt évihez hasonló mértékű fiskális intézkedések, amelyek a belföldi kereslet további csökkenését okoznák.

A magyar GDP növekedése az idén 3 százalék körül vagy valamivel a fölött alakulhat – mondta Inotai. Ez egybevág a többi kutatóintézet prognózisával, bár itt nagyobb a szórás az előrejelzések terén, mint az infláció esetében: a Kopint 2,5, a GKI 3,5, míg az Ecostat 3 százalékos bővülést vár erre az évre. A VKI szerint a gazdaság fő hajtóereje a továbbra is dinamikusan, 10 százalék felett bővülő export marad. Ez látszólag ellentmond a fejlett gazdaságok lassulása miatti keresletszűkülésnek, azonban a világpiaci konjunktúra a fejlődő piacok révén az idén is a tavalyihoz hasonló mértékű lehet, és ebből áttételesen a Magyarországon termelő vállalatok is részesednek majd – vélekednek a VKI elemzői. Szerintük a magyar vállalati szférának szüksége van gazdaságösztönzőkre, főként a fejlődő piacokon való megjelenés fokozása érdekében, és ezért esetleg a monetáris politikának is eszközöket kéne mozgósítania. A költségvetés fenntartható pályára állításához elkerülendő bármiféle adócsökkentés, ugyanakkor a társadalmi igazságosság jegyében az adózók körének bővítésére, az eltitkolt jövedelmek feltárására a korábbiaknál is nagyobb szükség lenne – mondják a kutatók.

Az Erste Bank tegnap kiadott kelet-közép-európai tőkepiaci elemzése rámutat: a térség országait csak korlátozottan érintette a jelzálogpiaci válság és a likviditási hiány. A válságnak Ázsia után éppen az európai feltörekvő piacok lehetnek a legnagyobb nyertesei – teszi hozzá Henning Esskuchen, a bankcsoport tőkepiaci részlegének társigazgatója. A Világbank legfrissebb makrogazdasági prognózisa ugyanakkor meglehetősen sok kockázati tényezőt sorolt fel régiónkkal kapcsolatban: egyes gazdaságokban fennáll a túlhevülés, illetve egy pénzügyi válság veszélye, és a magas olajárakkal, valamint a reformlendületnek az EU-csatlakozás utáni lefékeződésével is számolni kell (VG, január 9., 4. oldal).

A legfontosabb kérdés az, hogy a „mainstream” forgatókönyvnek megfelelően csak kismértékben lassulnak-e az idén a fejlett országok gazdaságai, vagy súlyosabb válság alakul ki az Egyesült Államokban, amely a dominóhatások révén Nyugat-Európát, Kelet-Közép-Európát és a világ más részeit is magával rántja. E téren egyre több borúlátó elemzés lát napvilágot. A Morgan Stanley és a Wall Street-i befektetési bankok közül a legrégebben „vészmadárkodó” Merrill Lynch után a napokban a Goldman Sachs is kiadott egy jelentést, amely szerint az amerikai gazdaság lassulása recesszióba fog átcsapni. Az ENSZ szintén most nyilvánosságra hozott éves prognózisa pedig úgy fogalmaz: egyértelműen fennáll annak a veszélye, hogy a világgazdaság az Egyesült Államokban fenyegető recesszió miatt stagnáláshoz közeli állapotba kerül 2008-ban. A világszervezet közgazdászai erre való tekintettel felszólították a világ kormányait, hogy közös erővel akadályozzák meg a dollár gyors és nagyarányú értékvesztését. BD–TG

A VKI-igazgató szerint az ezekből megvalósuló fejlesztések továbbgyűrűző hatásai csak bizonyos idő elteltével érvényesülnek, ráadásul az idei nagyberuházások olyan területekre – környezetvédelem, fizikai infrastruktúra-fejlesztés – irányulnak, amelyek GDP-növelő hatása csak több év vagy akár évtized távlatában lesz érezhető.

A VKI-igazgató szerint az ezekből megvalósuló fejlesztések továbbgyűrűző hatásai csak bizonyos idő elteltével érvényesülnek, ráadásul az idei nagyberuházások olyan területekre – környezetvédelem, fizikai infrastruktúra-fejlesztés – irányulnak, amelyek GDP-növelő hatása csak több év vagy akár évtized távlatában lesz érezhető.-->