Februárig zajló egyeztetések

Komolytalannak, így reagálásra is érdemtelennek minősítette a pénzügyminiszter a sajtóban megjelent legújabb adóreformhíreket, ugyanakkor azt elismerte, hogy még ebben a ciklusban drasztikus adóváltoztatásokra lehet számítani. Veres János a legnagyobb adózókat bemutató – az adóhivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által készített – kiadvány megjelenésével összekapcsolt szakmai tanácskozáson közölte: annak megfelelően, ahogy a koalíciós partnerekkel megállapodtak, a tavaszi ülésszakon kerülhet a parlament elé az adóreform koncepciója. Még javában folynak az előzetes munkálatok, jelenleg talán a húszat is meghaladja a különböző szakmai műhelyekben készülő változatok száma, ezeket „végig kell számolni”, hogy a végső verziót letehessék az asztalra. Addig is számtalan egyeztetésen vesz részt maga a pénzügyminiszter is, szeretnék minél szélesebb szakmai és társadalmi körben megvitatni az adóváltoztatások irányát. A konzultációk bő egy hónapig folytatódnak, így csak februárban lehet konkrétumokról beszélni.

Az adócsökkentés szükségessége nem kérdés – jelentette ki Veres János, s erre meg is van a reális lehetőség a különböző adónemek közti arányok megváltoztatásával. A végleges koncepcióhoz mindenképpen felhasználják a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalon (GVK) megfogalmazott javaslatok egy részét. Ugyanakkor a miniszter leszögezte, jelenleg nem látja realitását egy akkora járulékcsökkentésnek, mint amit a kerekasztal szeretne. (Mint ismert, a GVK adómunkacsoportja szerint a munkáltatókat terhelő járulékokat legalább 8-10 százalékkal kellene lefaragni, vagyis a jelenleg 29 százalékos tb-járulékot 20 százalékosra csökkentenék. Elismerik ugyan, hogy ez 180-200 milliárd forintnyi bevételtől fosztaná meg a költségvetést, ám mindenképpen szükséges lépésnek tartják, mert a munkát terhelő adók magas szintje erősen rontja a hazai cégek versenyképességét. Ugyanakkor szerintük a könnyítés révén bővülhet a foglalkoztatás, így hosszú távon az állam is jobban jár.) Veres arra is figyelmeztetett, hogy egyszázalékos járulékváltozás nyolcvanmilliárdos mozgást jelent a költségvetésben.

A pénzügyminiszter szerint jövőre a gazdaság fejlődése kétszázötvenmilliárdos mozgástérre ad lehetőséget. Ennél nagyobb változásra csak a kiadások csökkentése, illetve az adószabályok megváltoztatása adhatna lehetőséget. Példaként utalt az adómentességek, -kedvezmények mérséklésére, vagy akár megszüntetésére.

Az elmúlt évet értékelve kijelentette: az egyik legfontosabb eredmény, hogy szélesedett az adófizetői kör, s visszahúzódott a szürke- és feketegazdaság. Ez utóbbiból mintegy 80 milliárdos többletbevétel származott – tette hozzá. Ugyanakkor a kiigazítás árnyoldala, hogy lassult a gazdaság növekedése. Veres János szerint ezt nagyrészt azért van így, mert azzal együtt, hogy az állam visszavonul a gazdaságból, csökken a GDP-hez való hozzájárulásának aránya is. Az idén azonban ismét a négy százalékot közelítheti a reálgazdaság bővülése és megindulhat a reálbér-növekedés is – vélekedett. BJA

Szikora János, az APEH elnöke: „Az adóhivatal sikeres évet tud a háta mögött, teljesítette valamennyi kitűzött célját. Majdnem 1500 milliárddal nőttek a bevételek, és az e-adóbevallás is pályára állt. A vagyonosodási vizsgálatok száma 15 ezer körül alakult, s több mint 42 milliárd forintnyi megállapítást tettek a revizorok. Összesen 350 milliárdos adóhiányt tártak fel tavaly, ez duplája a 2004-es adatnak. Az idén folytatódik az elektronizálás, mind több szolgáltatást érhetnek el e-úton az adózók, így például nullás igazolást, fizetéskönnyítést. A hatósági vizsgálatok gyújtópontjába ezúttal a minimum-adóalap ellenőrzése kerül. Az újonnan alakuló cégek előéletét is alaposabban megnézik, ennek a vállalati körnek az egyötöde számíthat APEH-látogatásra. A tb-szolgáltatások igénybevételét is szigorúbban ellenőrzik mostantól.”

Christopher Heady, az OECD szakértője: „Az OECD-tagállamokkal összevetve Magyarországon túl magasak a munkára rakodó adóterhek, tb-járulékok, s ez hátrányosan érinti az ország munkaerőpiacát. Kívánatos lenne a járulékok, köztük a munkáltatók által befizetett tb-járulék csökkentése. Magyarországon elenyésző a vagyonadó szerepe, holott az OECD-tagállamok tapasztalata szerint alkalmazása jelentős bevételeket eredményez, és nem torzítja a gazdaságot. Bár az utóbbi időben mérséklődött az áfakulcs Magyarországon, meggondolandó lenne az adónem újbóli megemelése, mivel az alacsony áfakulcs a gazdagabb rétegeket segíti, a szegényeket viszont sújtja azáltal, hogy a gazdagabbak a nagyobb fogyasztásuk során könnyebben fizetik ki az alacsony fogyasztásiadó-kulcsot.” MTI-Eco

Szikora János, az APEH elnöke: „Az adóhivatal sikeres évet tud a háta mögött, teljesítette valamennyi kitűzött célját. Majdnem 1500 milliárddal nőttek a bevételek, és az e-adóbevallás is pályára állt. A vagyonosodási vizsgálatok száma 15 ezer körül alakult, s több mint 42 milliárd forintnyi megállapítást tettek a revizorok. Összesen 350 milliárdos adóhiányt tártak fel tavaly, ez duplája a 2004-es adatnak. Az idén folytatódik az elektronizálás, mind több szolgáltatást érhetnek el e-úton az adózók, így például nullás igazolást, fizetéskönnyítést. A hatósági vizsgálatok gyújtópontjába ezúttal a minimum-adóalap ellenőrzése kerül. Az újonnan alakuló cégek előéletét is alaposabban megnézik, ennek a vállalati körnek az egyötöde számíthat APEH-látogatásra. A tb-szolgáltatások igénybevételét is szigorúbban ellenőrzik mostantól.”

Christopher Heady, az OECD szakértője: „Az OECD-tagállamokkal összevetve Magyarországon túl magasak a munkára rakodó adóterhek, tb-járulékok, s ez hátrányosan érinti az ország munkaerőpiacát. Kívánatos lenne a járulékok, köztük a munkáltatók által befizetett tb-járulék csökkentése. Magyarországon elenyésző a vagyonadó szerepe, holott az OECD-tagállamok tapasztalata szerint alkalmazása jelentős bevételeket eredményez, és nem torzítja a gazdaságot. Bár az utóbbi időben mérséklődött az áfakulcs Magyarországon, meggondolandó lenne az adónem újbóli megemelése, mivel az alacsony áfakulcs a gazdagabb rétegeket segíti, a szegényeket viszont sújtja azáltal, hogy a gazdagabbak a nagyobb fogyasztásuk során könnyebben fizetik ki az alacsony fogyasztásiadó-kulcsot.” MTI-Eco-->