Kényes bértárgyalások

Kényes makrogazdasági körülmények között indultak vagy indulnak meg az elkövetkező hetekben számos európai országban az idei évre szóló bértárgyalások a szakszervezetek és a munkaadók között. Miközben az elmúlt egy-két év erős gazdasági növekedése, valamint az utóbbi időben tapasztalt élelmiszer- és energiaár-emelkedés követelőzővé teszi a munkavállalókat, addig elemzők a küszöbönálló lassulásra és az egyre nyilvánvalóbb inflációs veszélyekre figyelmeztetnek. Az Európai Központi Bank (EKB) maga is jelezte: fokozott figyelemmel fogja kísérni a bértárgyalások alakulását, és ha megítélése szerint az árstabilitást veszélyeztető mértékű emelésekről születnek megállapodások, akkor a gazdasági lassulás ellenére is kész lesz kamatot növelni. Ez pedig nyilvánvalóan tovább fékezné az európai konjunktúrát.
Németországban a bértárgyalások sorát a múlt héten a közalkalmazottak érdekképviselete nyitotta meg, az ország újraegyesítése utáni felfutás óta a legnagyobb, 8 százalékos emelést követelve. Bár elemzők szerint a közalkalmazotti béralkuk eredménye önmagában aligha károsíthatja a német gazdaság egészét, az alapot jelenthet más ágazatok eltúlzott igényeinek. Roland Döhrn, az esseni RWI gazdaságkutató egyik vezető közgazdásza a mai helyzetet éppen az újraegyesítés utánihoz hasonlítja: a növekedés és az infláció egyaránt megugrott, miközben a tárgyaló felek nem vették figyelembe, hogy küszöbön a lassulás. Az 1991–92-ben kialkudott, túl bőkezű béremelések tartósan visszavetették a német vállalatok versenyképességét, és Döhrn szerint most is rossz időben jönnek a követelések.
Míg azonban Németországban a hónap végén megrendezendő tartományi választások fényében a politikusok inkább biztatják a munkavállalókat, addig például Finnországban a kormányfő maga ismerte el, hogy a munkaügyi viták veszélyt jelenthetnek az idei gazdasági bővülésre. Matti Vanhanen szerint döntő fontosságúak a tél folyamán és tavasszal megrendezendő bértárgyalások: „Ha mérsékelt emelésekről állapodnak meg, a gazdaság túlléphet a bizonytalanságokon, az elmérgesedő viták azonban megtörhetik a gazdasági növekedést” – idézi a miniszterelnököt a Reuters.
Németországhoz hasonlóan Spanyolországban is a közelgő választás nyomhatja rá a bélyegét a bértárgyalásokra. A már-
ciusi újraválasztásért küzdő José Luis Rodríguez Zapatero szocialista miniszterelnök már jelezte: a minimálbér idei emelését (600 euróra) a következő ciklusban újabb követné (800 euróra).
Olaszországban a szakszervezeti követelések inkább a kormányt, mint a munkaadókat célozzák: a jövedelmek növelésére mindenekelőtt adócsökkentést szorgalmaznak. VG