Sikeres a svájci adóverseny

„Sikerült megállítanunk a népesség elvándorlását” – értékeli az elmúlt három év radikális adóreformjait az egyik legkisebb svájci kanton, az alig 34 ezer lakosú Obwalden pénzügyminisztere, Hans Wallimann. A helvét köztársaság szívében, ám a nagyvárosoktól távol fekvő kis hegyi kanton tavaly év végén azzal került fel a világlapok címlapjaira, hogy lakossága egy helyi népszavazáson Nyugat-Európában elsőként döntött az egykulcsos személyi jövedelemadó 2008. január 1-jei bevezetése mellett – ráadásul elsöprő, 91 százalékos többséggel és igen alacsony, 1,8 százalékos adókulccsal.

A parányi közösség adórendszerének vonzóbbá tétele érdekében azonban ez csupán a legutóbbi lépés volt. A társasági adót már 2006-tól 6,6 százalékosra csökkentették, 2008-tól pedig 6 százalékos kulcs van érvényben. A mindössze hét községből álló kanton korábban a degresszív (tehát a jövedelmek emelkedésével párhuzamosan csökkenő kulcsú) szja bevezetésével is próbálkozott, ám azt a szövetségi alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek ítélte. Obwaldennek nemigen maradt más eszköze az egyre súlyosabb gondokat okozó elvándorlás megállítására, mint az adók radikális csökkentése. Svájcon belül ugyanis az egyes kantonok között éles adóverseny van, és sok gazdag obwaldeni hagyta el szűkebb hazáját, hogy vonzóbb (a nagyvárosokhoz, a nemzetközi repülőterekhez közelebb fekvő) kantonba költözzön. Az elvándorlási hullám 2004 decemberében, az adóreformok megindítása előtt tetőzött, a Financial Times beszámolója szerint akkor 147 polgár jelentkezett ki az obwaldeni adózás alól. Azóta a szám havi 20-25-re csökkent, és egyre többen települnek vissza – büszkélkedik Wallimann.

Hans-Rudolf Merz szövetségi pénzügyminiszter szerint a kantonok közötti adóverseny a svájci gazdasági berendezkedés egyik központi eleme, amely magától értetődően következik a közvetlen demokrácia arrafelé igen erős intézményéből. Míg Nyugat-Európa sok országában félnek az adóversenytől, addig Svájcban mindenki megérti annak fontosságát, hiszen az segít mindenkinek versenyképesnek maradni – magyarázza Wallimann. Az obwaldeni modell így a többi kis kanton számára is követendő lehet. VG

A háromszintű szja együttes effektív terhelése a legmagasabb kulcsokat kivető kantonokban és településeken és a magas jövedelműek körében sem éri el a húsz százalékot.

A háromszintű szja együttes effektív terhelése a legmagasabb kulcsokat kivető kantonokban és településeken és a magas jövedelműek körében sem éri el a húsz százalékot.-->