Zöldügyekre figyelnek a gyártók

Az autóipar túlélése szempontjából talán környezetvédelmi és az ezzel összefüggésben a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő fejlesztések a legfontosabbak. Ugyanis az autógyártók két tényező miatt mindenképpen kénytelenek a járművek átlagos fogyasztását és ezzel együtt azok szén-dioxid-kibocsátását csökkenteni. Az első, hogy az EU-tagállamokban 2012-től csak olyan autókat lehet forgalomba helyezni, amelyek kilométerenként 130 gramm szén-dioxiddal terhelik környezetüket. Jelenleg az új autók kibocsátási átlaga 150 gramm körül mozog, de a nagy teljesítményű luxus- és sportautóké 200 és 400 gramm között. A második súlyos érv a fogyasztáscsökkentés mellett az egyre növekvő olajár. A kőolaj világpiaci ára tartósan a 85 és 100 dollár/hordónkénti ársávban mozog, s ez igencsak költségessé teszi az autózást. Ennek következtében még az Egyesült Államokban is meredeken zuhan a nagy fogyasztású terepjárók és kisteherautók eladása.

A fogyasztáscsökkentés legjobb módja, ha nem jár a motor. Egy autógyártó persze erre nem támaszkodhat, ezért a kompromisszumos megoldás abból születik, hogy a motor csak akkor működik, ha szükséges. Ennek legjobb példája a benzines és elektromotorokkal felszerelt hibrid autók, ahol a Toyota, a Honda, újabban pedig a General Motors és a Chrysler játssza a fő szerepet. Ebben az esetben a benzinmotor az akkumulátorokat tölti a generátoron keresztül, és a belső égésű motor csak durva gyorsításokkor segít be vagy nagy sebességű haladáskor veszi át a szerepet. A rendszer hatékonyságát növeli, hogy fékezéskor vagy gördüléskor a forgó kerekek visszatáplálják az autó mozgási energiáját a telepekbe. Így a hibridek benzinfogyasztása lámpánál való ácsorgás és 30-40 km/h alatti sebességgel való haladás esetén nagyjából zéró. Azonban ha autópályán haladunk, akkor a telepek olyan hamar lemerülnek, hogy mindenképpen a benzinmotor üzemel majd. Így valójában a hibrid nem képes felvenni a versenyt fogyasztásban egy hasonló teljesítményű dízellel városon kívül. Már folynak a kísérletek dízel-elektromotor hibridekkel is; jelenleg a BMW tevékenykedik aktívan ezen a területen. Itt az egyetlen problémát az jelenti, hogy egy átlagos dízelmotor nem kapcsolható ki és be olyan könnyedén, mint egy benzinmotor.

A bajor gyár azonban a Bosch segítségével megoldotta a gyors újraindíthatóság problémáját, és számos modellje kapható egy olyan „automatikus stop” funkcióval, amikor a gomb megnyomása után az autó motorja minden egyes alkalommal leáll, ha jármű már nem mozog, a váltó üresben van, a kuplung pedig felengedve. A kuplung benyomásakor a motor azonnal indul. Ez a megoldás ugyancsak redukálja a felesleges városi fogyasztást, és a csomagtartót sem foglalják el akkumulátorok. Nagyobb, V8-as és V12-es benzinmotoroknál ugyancsak hatásos megoldás, hogy alacsonyabb terhelés esetén a motorvezérlő elektronika lekapcsolja az egyik hengersort, így a motor csak négy vagy hat hengerrel jár. A megoldást előszeretettel alkalmazza a Mercedes, a Cadillac és a Chrysler.

Egyéb részletmegoldásokkal is lehet valamennyire csökkenteni a fogyasztást, ilyenek az elektromos víz- és olajpumpák (meghajtásuk nem ró folyamatosan többletterhet a motorra), a fékenergia-visszanyerés (az autó csak fékezéskor hajtja meg a generátort), az alacsonyabb gördülési ellenállású abroncsok.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a fosszilis üzemanyagok kiiktatásával is elképzelhető. A 85 százalékban bioetanolt tartalmazó E85-ös üzemanyagot lehet tankolni a benzinnel és alkohollal egyaránt működő úgynevezett flexifuel járművekbe. A bioetanolos autók előnye, hogy a bioteanol aránylag olcsón előállítható, míg korlátait az alapanyag-ellátás lehetőségei szabják meg.

Igazi áttörést a hozhat a hidrogén, ám több évtizednyi kutatás után is jelenleg egyetlen ilyen autót gyártanak sorozatban, a BMW 760 Hydrogent. A General Motors is kísérletezik, de sorozatgyártásnál nem tartanak. Tehát a BMW tiszta vizet bocsát ki, ám ennek ára van. A hatliteres, V12-es, benzinnel és hidrogénnel hajtott motor teljesítménye 260 lóerő, szemben a csak benzinnel működő 445 lóerejével. Emellett a hidrogénnek egy 200 literes tartály szükségeltetik, hogy az autónak értékelhető hatótávolsága legyen. Újabb probléma, hogy a hidrogén kilenc nap alatt akkor is elpárolog az autóból, ha azt nem használják.

Ennek hatására is a gyártók versengve állítják ki jövőbe mutató modelljeiket, amelyeknél nagy teret kap az elektromosság.

Ennek hatására is a gyártók versengve állítják ki jövőbe mutató modelljeiket, amelyeknél nagy teret kap az elektromosság.-->