A 41. helyen vagyunk

Magyarország a kelet-közép-európai térség harmadik és a világ 41. leggazdagabb állama – derül ki a Világbank által a hét végén közzétett, 146 országra kiterjedő fejlettségi mutatókból. Hazánkban az egy lakosra jutó GDP értéke vásárlóerő-paritáson számolva valamivel több mint 17 ezer dollár, ennél csak a szlovénok és a csehek értek el jobb eredményt. Igaz, hogy a jelentésben 2005-ös adatok szerepelnek, és azóta a dinamikusan növekvő Észtországnak alighanem sikerült elhódítania tőlünk a régiós „bronzérmet”, sőt, valószínűleg a 2005-ben még szintén mögöttünk álló Szlovákia is megelőzte már hazánkat.

A nemzetközi élmezőnyt Katar és Luxemburg vezeti, majd – nagy lemaradással – további Perzsa (Arab)-öböl menti olajországok (Brunei, Kuvait), az USA és kisebb nyugat-európai államok (Norvégia, Svájc) következnek. Az EU legnagyobb tagországai harmincezer dollár körüli értékekkel büszkélkedhetnek, tehát életszínvonaluk nagyjából félúton van a nemzetközi élmezőny és Magyarország között. Kelet-Európában figyelemre méltó az az óriási különbség, amelyet a több új EU-tagállamot is megelőző Oroszország és a sokkal szegényebb Ukrajna között mutattak ki a statisztikusok.

Az egy főre jutó GDP-hez hasonlóan az egyes országok öszszesített termelési értékének rangsora is sok érdekességet tartogat. Kiderül belőle, hogy Kína már 2005-ben a világ második legnagyobb gazdasága volt: az ázsiai óriás GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva 5332 milliárd dollárt tett ki; ez ugyan az amerikai érték (12 398 milliárd) felét sem éri el, ám majdnem másfélszerese a japánnak (3870). (Ha azonban nem vásárlóerő-paritáson – PPP – hasonlítjuk össze az egyes országokat, hanem a nominális valutaárfolyamon, akkor Kína már csak negyedik a világon.) A PPP-rangsor szempontjából az első tíz helyezett közé Németországnak, Indiának, Nagy-Britanniának, Francia-, Orosz- és Olaszországnak, valamint Brazíliának sikerült még bejutnia.

Kína, India és Brazília előkelő helyezése természetesen nagyban köszönhető a vásárlóerő-paritásos számításnak. Ezzel a módszerrel a feltörekvő gazdaságok GDP-je átlagosan 2,2-szer nagyobb, mint ha a piaci árfolyamon számolnánk – húzza alá a Világbank. A közepes jövedelmű országok esetében már csak 1,6-szeres, a magas jövedelműeknél pedig 1,1-szeres a szorzó.

A feltörekvő gazdaságok részesedése a világgazdaságból a 2000-ben mért 36-ról 2005-re 41 százalékra emelkedett, és ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Meglepő, de a Világbank közgazdászai szerint valamenynyi nagyrégió súlya emelkedőben van a világgazdaságon belül, kivéve Latin-Amerikáét. Az alacsony jövedelmű országok súlya pedig egyre csekélyebb: 2005-ben PPP-alapon már csak 7 százalék volt, nominális árfolyamon pedig mindössze 3 százalék.