A ruhák is drágulnak

A kínálat szűkösségétől a bioüzemanyagok színre lépéséig, a spekulációs vásárlásoktól az energiaárak megugrásáig számos tényezővel magyarázzák szakértők a mind nagyobb hullámokat vető agrárárrobbanást. Elemzők szerint a következő „áldozat” a ruhaipar lehet.

Az Egyesült Államokban egyre több gyapottermelő áll át a nagyobb hasznot ígérő szójababra, kukoricára vagy búzára, és emiatt a világ gyapottermelésének növekedése nem tud lépést tartani a kereslettel – mutat rá a Nemzetközi Gyapotpiaci Bizottság (ICAC). A szervezet jóslata szerint a világ idei termelése 26,9 millió tonna körül alakulhat, ezzel szemben 27,5 millióra lenne igény. Az eredmény: emelkedő ruhaárak, ezek nyomán csökkenő kereslet, ami tovább súlyosbítja a növekvő alapanyag- és energiaárakkal sújtott gyártók helyzetét. Az Economist Intelligence Unit az Egyesült Államok ruházati piacán 6,5, az EU-ban 11 százalékos keresletcsökkenést valószínűsít az idei évre.

Eközben egyre biztosabbnak látszik, hogy az élelmiszerárak emelkedése nem rövid távú kilengésnek, hanem hosszú távú trendnek tekinthető. Az Egyesült Államok rizspiacán például az év eleje óta 68 százalékkal nőttek az árak, miután egy sor termelő ország – Kínától Indiáig, Vietnamtól Egyiptomig – a kivitel korlátozásával igyekszik megfékezni az éhínséggel fenyegető belföldi drágulást. A további áremelkedés kivédésére az amerikai étterem-tulajdonosok rizsfelvásárlásba kezdtek, ez – a szocialista hiánygazdaságra emlékeztető módon – a megvehető mennyiség korlátozására késztetett egyes szupermarketláncokat.

Ugyanakkor a rizspiacon – ahogy az agrárterményeknél általában – csak kis részben magyarázza a drágulást a tényleges készletcsökkenés. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) legfrissebb elemzése szerint ennél fontosabb tényező, hogy a pénzpiaci zűrzavar nyomán egy sor agrártermény – a rizs mellett főleg a búza, a pálmaolaj és a szója – keresett befektetési célponttá vált. Ebből kiindulva az ADB az elosztási rendszerek hatékonyabbá tételében és – a jelenleg alkalmazott kereskedelmi korlátozásokkal szemben – az éhínségtől fenyegetett rétegek célzott segélyezésében látja a megoldást. Hasonlóan vélekedik az EU kereskedelmi biztosa, Peter Mandelson is, aki szerint a Világkereskedelmi Szervezet nyomást kellene gyakorolnia a termelő országokra az exportkorlátozások felfüggesztése érdekében.

Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 40 százalékkal nőtt a földterületek átlagára, és a vásárlók étvágyának kielégítésére sorra jönnek létre a termőföld-befektetési alapok.

Ezek Közép- és Kelet-Európában is aktívak: emiatt elemzők arra számítanak, hogy Ukrajnában például a jó minőségű termőföld ára hektáronként 3500 dollárról az év végére 7000 dollár körülire emelkedhet.

A Szerbia éléskamrájának számító Vajdaságban a tavalyi 5000 euró után az idén 7-8 ezres árakat várnak szakértők, ez már valamelyest meghaladná a – Nyugat-Európában alacsonynak számító – franciaországi szintet.

Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 40 százalékkal nőtt a földterületek átlagára, és a vásárlók étvágyának kielégítésére sorra jönnek létre a termőföld-befektetési alapok.

Ezek Közép- és Kelet-Európában is aktívak: emiatt elemzők arra számítanak, hogy Ukrajnában például a jó minőségű termőföld ára hektáronként 3500 dollárról az év végére 7000 dollár körülire emelkedhet.

A Szerbia éléskamrájának számító Vajdaságban a tavalyi 5000 euró után az idén 7-8 ezres árakat várnak szakértők, ez már valamelyest meghaladná a – Nyugat-Európában alacsonynak számító – franciaországi szintet.

-->