Pozsony átvenné az eurót

A pénzügyminiszterek és a jegybankelnök hét végén tartott tanácskozásán Szlovákia formailag is előterjesztette kérelmét, hogy január 1-jétől bevezethesse az eurót. Az erről szóló levelet a gazdasági és monetáris ügyekben illetékes európai biztos, Joaquín Almunia és az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet vette át.

A kérelem elbírálása szempontjából döntő makrogazdasági vizsgálatok céljára Pozsony április 16-án közzéteszi a márciusi inflációs adatot, két napra rá pedig a tavalyi deficitre és az államadósságra vonatkozó mutatókat. Ezeket az adatokat az Európai Bizottság összeveti a saját növekedési és inflációs prognózisával, amelyet április 28-ra készít el. A szlovák adatok feldolgozását május 7-re fejezi be. Pozsony kérelmét a bizottság előterjeszti a pénzügyminiszterek június 3-i tanácskozásán, a kérdésről a végső döntést a június 19–20-i csúcstalálkozón hozzák meg.

Az elbíráláskor az inflációt – főleg pedig annak alacsony szinten tarthatóságát – fogja a legkritikusabban megítélni az EB, mert el akarja kerülni, hogy megismétlődjön a Szlovéniában tapasztalt eset, ahol a váltás nyomán 6 százalék fölé szökött a drágulás éves üteme. Pozsonyban a statisztikai hivatal februárban 3,4 százalékos éves inflációs adatot mutatott ki. A döntésnél az aktuálisan a három legalacsonyabb drágulási rátát mutató tagállamhoz mérik majd a szlovák inflációt (a maximálisan engedélyezett mérték e hármak átlaga plusz másfél százalékpont, a februári inflációs adatok alapján most éppen 3,8 százalék).

Ha az EU végül elfogadja a kérelmet, akkor az ötmilliós Szlovákia a legnagyobb lenne eddig az új tagállamok közül, amely átveszi az eurót. A váltás eddig csak kisebb tagországoknak – Szlovéniának, Máltának és Ciprusnak – sikerült, Litvánia kérelmét pedig éppen a kritikus szinten álló infláció miatt utasították el.

A Ljubljana közelében tartott tanácskozásukon a miniszterek megállapodtak a hitel- és bankválság összehangolt kezelésének újszerű módozatairól. Bár közös felügyeleti és szabályozótestület felállítását továbbra sem határozták el, a tagállamokban működő ilyen intézmények között azonban szoros együttműködést alakítanak ki. A közös felügyelet létrehozását célzó magyar javaslat, amelyet Gyurcsány Ferenc terjesztett elő néhány hete (VG, március 14., 5. o.), elemzők szerint csupán taktikai célokat szolgált: a szélsőséges ötlet „bedobásával” a lehetséges kompromiszszum kerülhetett közelebb az integrációpárti megoldások felé.

A hét végén elfogadott egyezség értelmében főleg annak a mintegy negyven banknak az üzletmenetét vizsgálják, amely határokon átívelő tevékenységet folytat. Megállapodtak az esetleges állami mentőakciók megítéléséről, e szerint közpénzből csak akkor lehet bankot támogatni, ha ennek hiánya súlyos szociális következményekkel járna, és ha egy intézmény problémái a gazdaság egészében is kárt okoznának. Alapelv azonban, hogy részvényeseket nem lehet kompenzálni, az igazgatóságon számon kell kérni a veszteségeket, emellett a hitelezőknek és a betéteseknek is viselniük szükséges a veszteségeket. Az Európai Központi Bank ezzel párhuzamosan csak átmeneti likviditáshiány esetén juttathat hiteleket, fenyegető fizetésképtelenséget azonban nem finanszírozhat. VG

Emellett támogatásukról biztosították az intézményt a saját gazdálkodásának szigorítását célzó terveinek a végrehajtásában.

Emellett támogatásukról biztosították az intézményt a saját gazdálkodásának szigorítását célzó terveinek a végrehajtásában.-->