Több kérdés, mint válasz a NATO-csúcson

A horvátoknak és az albánoknak felajánlott tagsági viszony jelenti talán az egyetlen konkrét eredményt a román fővárosban tartott NATO-csúcstalálkozón, miközben Ukrajna és Grúzia felvétele ügyében jól kivehető repedés keletkezett a transzatlanti kapcsolatokban. Afganisztánt illetően ennél is nagyobb a bizonytalanság, mert ennek a katonai expedíciónak a politikai céljai is zavarosak.

Ukrajna és Grúzia számára az amerikai kormány a mielőbbi tagsághoz vezető akcióterv (MAP) azonnali elindítását szorgalmazta, ezt azonban a tagállamok egy – Franciaország és Németország által vezetett – csoportja ellenezte, mert megbontotta volna az Oroszországgal szemben kialakított stratégiai egyensúlyt. A lépést az olasz La Repubblica úgy értékelte, hogy a NATO szembefordult George W. Bush amerikai elnökkel, a bécsi Der Standard pedig egyenesen transzatlanti feszültségről, sőt válsághangulatról beszélt. Az adott légkörben a Macedónia tagsági pályázatával szembeni – az államnév miatti – görög vétó jelentéktelen epizóddá vált.

A grúz–ukrán ügyben – Washingtonnal szemben – tanúsított francia álláspont élét tompítandó Párizs kilátásba helyezte, hogy Franciaország visszatér a katonai szervezet integrált parancsnoki rendszerébe. A francia delegáció most Bukarestben azt is megerősítette, hogy mintegy 700 fős pótlólagos csapatkontingenst küld Afganisztán keleti tartományaiba. VG