Ezt nem ússzák meg a magyar autósok: órákon belül kihirdetik az új üzemanyagárakat – drágul az olaj, az iráni válságot mindenki megfizeti
Az olajárak kedden több mint 2 százalékkal emelkedtek, mivel a kereskedők aggódtak az iráni nyersolajexport esetleges kiesése miatt. A Brent jegyzése 1,6 dollárral (2,5 százalékkal) 65,47 dollárra emelkedett hordónként a napi zárásban, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára 1,65 dollárral (mintegy 2,8 százalékkal) 61,15 dollárra nőtt.

Az iráni belpolitikai feszültségek erősödése áll a háttérben: az ország az elmúlt évek legsúlyosabb kormányellenes tüntetéseivel küzd. A hatóságok fellépése során – egy iráni tisztségviselő közlése szerint – körülbelül kétezer ember vesztette életét, és több ezren kerültek őrizetbe.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a tüntetők elleni erőszak miatt katonai fellépéssel fenyegetőzött, és hétfőn bejelentette: bármely ország, amely üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal, 25 százalékos tarifakötelezettséggel számolhat az USA-val folytatott kereskedelmében. Kína Irán legnagyobb nyersolajvásárlójának számít.
„Nem valószínű, hogy Kína teljesen elfordulna az iráni olajtól, de ha ez mégis bekövetkezne – és más vásárlók is követnék –, az napi mintegy 3,3 millió hordóval csökkenthetné a globális kínálatot” – mondta Bob Yawger, a Mizuho Securities New York-i elemzője a Reutersnek.
Trump kedden a közösségi oldalán arra buzdította az iráni tüntetőket, hogy vegyék át az intézményeiket, és hozzátette, hogy a segítség úton van. Az elnök jelezte, hogy addig felfüggesztette az iráni illetékesekkel tervezett egyeztetéseket, amíg a tüntetők elleni támadások nem szűnnek meg. A bejelentés után az olajárak rövid időre több mint 3 százalékkal nőttek, háromhavi csúcsot elérve.
További feszültséget okozott, hogy kedden négy görög irányítású olajszállító tartályhajót ért azonosítatlan dróntámadás a Fekete-tengeren.
Az elemzők szerint az iráni belpolitikai feszültségek (tüntetések, kormányzati fellépés) miatt az olajárakba hordónként 3–4 dollár plusz épült be – derül ki a Barclays szakértőinek keddi elemzéséből. Ugyanakkor a piacokon továbbra is jelen vannak a túlkínálati kockázatok.
Venezuela esetében – Nicolás Maduro elnök eltávolítása után – az Egyesült Államok reménykedik a szankcionált olajexportok újraindulásában. Azonban a geopolitikai fejlemények egyelőre háttérbe szorították a túlkínálati aggodalmakat – jegyezte meg Janiv Shah, a Rystad Energy elemzője a a portálnak. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ma is várható nagykereskedelmi üzemanyagár-döntés Magyarországon, amelyben már megjelenhet az iráni felár.
Noszogatni kell az amerikai olajcégeket, a venezuelai olajra mások jelentkeztek be
A Nicolás Maduro elfogása utáni venezuelai olajpiaci átrendeződés első nyertesei nem az amerikai olajóriások, hanem a globális kereskedőházak lettek. A Vitol és a Trafigura gyorsan megszerezte a venezuelai olajexport újraindításához szükséges engedélyeket. Donald Trump az olajkitermelésből származó bevételekkel stabilizálná Venezuelát, és finanszírozná az olajipar újjáépítését.


