Jó tanács: irány a Balkán!
Nem múlik el úgy hónap, hogy ne rendeznének különféle magyarországi intézetek, szervezetek, ügynökségek olyan eseményeket, amelyek célja felhívni a hazai gazdaság, befektetők figyelmét a délkelet-európai lehetőségekre, illetve minél több információt nyújtani számukra a térség egyes országairól. Legutóbb a hét végén rendezte meg – egy sorozat első szakaszának szánva – konferenciáját a Balkánról a Demos Magyarország Alapítvány és a Magyar Vasúti Hivatal, alig pár hete pedig az ITD Hungary és a Világbank-csoport nyugat-balkáni befektetések ösztönzésével foglalkozó bécsi programirodája hozott tető alá egy közös workshopot Budapesten.
Rendszeresek a régió országai privatizációs és befektetésösztönzési ügynökségeinek bemutatkozásai, miként a célzott üzletember-találkozók is. Nem véletlen az élénk érdeklődés. Szakértők szerint ugyanis jelentős lehetőségek rejlenek a magyar befektetők számára a térség államaiban – ahol már jó néhány hazai cég megvetette a lábát –, de ezek még jócskán kihasználatlanok.
Elsősorban piacszerzés és a célországok kínálta komparatív előnyök kihasználása vezérli az ebben a régióban befektető magyarokat (is), akik a külföldre kihelyezett mintegy 12,5 milliárd euró értékű hazai működő tőke több mint harmadát itt fektették be. Máig inkább Románia, Bulgária és Horvátország bizonyult vonzónak.
A gazdasági tárca szakértői szerint Montenegró és Macedónia kínálja a régióban a legjobb befektetési célpontokat. Bosznia-Hercegovina és Albánia a közelmúltban került a befektetők látókörébe, egyelőre kisebb prioritást élveznek a földrajzi preferenciák kialakításánál.
Az egyik legfontosabb invesztíciós lehetőség a privatizáció – ebben a magyar vállalkozások már nagy tapasztalattal tudnak versenybe szállni. A legnépszerűbb ágazatoknak eddig az infrastruktúra, a környezetvédelem, a közlekedés, az energetika és a szolgáltatási szektorok bizonyultak.
Országok – magyar befektetési pozíciók
Horvátország: Magyarország eddig több mint egymilliárd eurót fektetett be a szomszédos államban, s ezzel ott – Ausztria, Németország, Franciaország és Hollandia után – az ötödik legnagyobb külföldi befektető. A legjelentősebb magyar jelenlétet eddig a Mol, az OTP Bank és a Dunapack teremtette meg. Ezek mellett a Zalakerámia szaniterüzeme, a Fornetti látványpékségei, a Duna–Dráva Cement cementüzemei, továbbá a Dalmácia Holiday Kft. jachtkikötői, szállodái említhetők.Bosznia-Hercegovina: Az ország a magyar tőkebefektetők számára kiemelten fontos célpiac. Eddig 62,5 millió euró invesztíciót valósítottunk meg ott. A Mol-INA konzorcium mellett a Magyar Alumínium is jelentős befektető. Emellett kötött segélyhitelezés keretében is megjelentünk Bosznia-Hercegovinában: a Zenon Systems Kft. Tuzlában víztisztító művet épített. Valamennyi mezőgazdasági szektorban nagyok a lehetőségek, s az infrastruktúra és a turizmus területén is.
Szerbia: Szerbia lehet a legvonzóbb a magyarok számára a térségben. Ma a befektetések nagyobb részét a magyar tőkével megalapított több száz vegyes vállalat adja. Tavaly 31,5 millió dollár invesztíciót regisztráltak, a teljes állomány 325 millió dollár volt. Ezzel Magyarország a 14. a toplistán. Három nagy befektető áll az élen: a Mol (22 benzinkút), az OTP Bank (három hitelintézet összevonásával az OTP Banka Srbija tuladjonosa) és a Betonút (a Valjevo Put útépítőt szerezte meg).
Macedónia: A Matáv (ma Magyar Telekom) ottani beruházását (2005-ben 397,5 millió euró) nem követték újabb befektetések, főként a macedóniai belső bizonytalanság miatt. Ám Magyarország még mindig a harmadik legnagyobb külföldi befektető. Az utóbbi időszakban azonban egy-két biztató kezdeményezés bontakozott ki a középvállalkozások szférájában is. Az ország a Koszovó felé irányuló közvetítő kereskedelemben való részvétel miatt is jelentős lehet a befektetők számára.
Montenegró: A növekvő jelentőségű magyar tőkeexport lehetséges célországai között Montenegró kiemelt helyen áll. Hazánk 2005-ben és 2006-ban is a legnagyobb külföldi beruházóvá vált ott, ide a közel 6 milliárd euró összegű magyar tőkekihelyezésből eddig mintegy 260 millió irányult. Montenegró (és Macedónia) kínálja a régióban a legjobb befektetési célpontokat, földrajzi elhelyezkedése a piacszerzést megcélzó vállalatok számára különösen vonzóvá teszi ezt a két balkáni államot.
Románia: A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések értéke elérte a 350 millió euró. Ám az újra befektetett nyereséget és a végrehajtott tőkeemeléseket is számba véve a becsülhető érték a gazdasági tárca szerint meghaladja az egymilliárd eurót. A magyar befektetéseket a sok, kis törzstőkével létrehozott kft. jellemzi, ám ott vannak a nagyok is, köztük az OTP, a Mol, a Magyar Telekom, a Richter Gedeon, a Fornetti, a Danubius Hotels és a TriGranit.
Bulgária: A Bulgáriában befektetett magyar tőke állománya 950 millió euró. Összesen 260 magyar érdekeltségű vállalat működik ott (10 százalékot meghaladó tőkehányaddal), tavaly közel 200 millió eurót fektettek be. Ezzel a kilencedik legnagyobb befektetők vagyunk. A termelőcégek (a Duna-Pack, a Videoton és a GPV-Bulgária) mellett a távközlésben a Magyar Telekom (Orbitel), a pénzügyi szférában az OTP (DSK), az OTP Garancia és az MKB (Union Bank) van jelen.
Bosznia-Hercegovina: Az ország a magyar tőkebefektetők számára kiemelten fontos célpiac. Eddig 62,5 millió euró invesztíciót valósítottunk meg ott. A Mol-INA konzorcium mellett a Magyar Alumínium is jelentős befektető. Emellett kötött segélyhitelezés keretében is megjelentünk Bosznia-Hercegovinában: a Zenon Systems Kft. Tuzlában víztisztító művet épített. Valamennyi mezőgazdasági szektorban nagyok a lehetőségek, s az infrastruktúra és a turizmus területén is.
Szerbia: Szerbia lehet a legvonzóbb a magyarok számára a térségben. Ma a befektetések nagyobb részét a magyar tőkével megalapított több száz vegyes vállalat adja. Tavaly 31,5 millió dollár invesztíciót regisztráltak, a teljes állomány 325 millió dollár volt. Ezzel Magyarország a 14. a toplistán. Három nagy befektető áll az élen: a Mol (22 benzinkút), az OTP Bank (három hitelintézet összevonásával az OTP Banka Srbija tuladjonosa) és a Betonút (a Valjevo Put útépítőt szerezte meg).
Macedónia: A Matáv (ma Magyar Telekom) ottani beruházását (2005-ben 397,5 millió euró) nem követték újabb befektetések, főként a macedóniai belső bizonytalanság miatt. Ám Magyarország még mindig a harmadik legnagyobb külföldi befektető. Az utóbbi időszakban azonban egy-két biztató kezdeményezés bontakozott ki a középvállalkozások szférájában is. Az ország a Koszovó felé irányuló közvetítő kereskedelemben való részvétel miatt is jelentős lehet a befektetők számára.
Montenegró: A növekvő jelentőségű magyar tőkeexport lehetséges célországai között Montenegró kiemelt helyen áll. Hazánk 2005-ben és 2006-ban is a legnagyobb külföldi beruházóvá vált ott, ide a közel 6 milliárd euró összegű magyar tőkekihelyezésből eddig mintegy 260 millió irányult. Montenegró (és Macedónia) kínálja a régióban a legjobb befektetési célpontokat, földrajzi elhelyezkedése a piacszerzést megcélzó vállalatok számára különösen vonzóvá teszi ezt a két balkáni államot.
Románia: A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések értéke elérte a 350 millió euró. Ám az újra befektetett nyereséget és a végrehajtott tőkeemeléseket is számba véve a becsülhető érték a gazdasági tárca szerint meghaladja az egymilliárd eurót. A magyar befektetéseket a sok, kis törzstőkével létrehozott kft. jellemzi, ám ott vannak a nagyok is, köztük az OTP, a Mol, a Magyar Telekom, a Richter Gedeon, a Fornetti, a Danubius Hotels és a TriGranit.
Bulgária: A Bulgáriában befektetett magyar tőke állománya 950 millió euró. Összesen 260 magyar érdekeltségű vállalat működik ott (10 százalékot meghaladó tőkehányaddal), tavaly közel 200 millió eurót fektettek be. Ezzel a kilencedik legnagyobb befektetők vagyunk. A termelőcégek (a Duna-Pack, a Videoton és a GPV-Bulgária) mellett a távközlésben a Magyar Telekom (Orbitel), a pénzügyi szférában az OTP (DSK), az OTP Garancia és az MKB (Union Bank) van jelen.-->
