Meghúzták az adóprést az EU-tagországok
2005-ben a huszonhetek GDP-jének 39,3 százalékára rúgtak a különböző címen beszedett adók és járulékok, egy évvel később viszont már 39,6 százalékon állt a mutató. Igaz, ez még mindig elmarad az 1996-ban mért 40,3 százaléktól.
Magyarország ugyan az új EU-tagországok mezőnyében – Szlovénia mögött – a legmagasabb elvonási arányt alkalmazta, ám összeurópai viszonylatban jócskán elmarad az átlagostól a 37,2 százalékos 2006-os hazai mutatószám, jóllehet a 2007-ben életbe lépett megszorítások alapvetően megváltoztatták ezt a helyzetet.
A luxembourgi statisztikusok a munkajövedelmeket sújtó tényleges adóterhelést (implicit tax rate, ITR) is kiszámították: ez az adóalapok nagyságát veti össze a különböző adók és járulékok összegével. A munkát terhelő ITR, a GDP-arányos adóbevételekhez hasonlóan, szintén emelkedett 2005–2006 között, méghozzá uniós átlagban 34,6-ról 34,8 százalékra.
A fogyasztást és a tőkejövedelmeket terhelő elvonások ezzel szemben egy évtizede konzekvensen emelkednek. Előbbi kategóriában 21,1-ről 22,1, utóbbiban 24,6-ról 29 százalékra emelkedett 1996–2006 között az ITR. Magyarországon a fogyasztást (25,8 százalék) és a munkajövedelmeket (39 százalék) is az uniós átlagnál erősebben adóztatják. Az Eurostat elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a munkát terhelő elvonások a legtöbb európai országban magasabbak, mint a tengerentúli fejlett gazdaságokban.
