Závoczky Péter a horvát jegybank adatai alapján beszámolt arról, hogy Ausztria, Hollandia, Németország és Franciaország után a külföldi befektetők sorrendjében Magyarország következik. A több mint egymilliárd eurós tőkében jelentős rész a Mol-nak az INA olajtársaságbeli részesedése és az OTP piaci jelenléte.
Pontos adatokkal a nagykövetség nem rendelkezik arról, hogy hány magyar tulajdonú cég telepedett meg Horvátországban, de mintegy húsz társasággal a külképviseletnek rendszeres kapcsolata van. Ebbe a körbe tartozik a péksüteményeket márkabérleti (franchise) rendszerben forgalmazó Fornetti, a mintegy 150 embert foglalkoztató, kartonpapírgyárat üzemeltető Dunapack, és például CNC-gépek szervizelésével vagy italautomaták üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások ugyancsak kapcsolatot tartanak a nagykövetséggel.
Arról, hogy mennyiben térnek el a horvátországi cégalapítás feltételei és a működési körülmények, Závoczky Péter elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint Horvátországban is akadnak ellentmondó jogszabályok, amelyek értelmezése a jogászok számára is komoly feladat. Horvátországban viszonylag gyorsan megy a cégalapítás, és létezik a magyar ITDH-hoz hasonló szervezet is, amelyik a nagyobb beruházások koordinálásában működik közre, és a kisvállalkozások számára is van olyan állami ügynökség, amelyik az indulás nehézségeinél igyekszik segítséget nyújtani.
Személyesen és e-mailben rendszeresen kérnek tanácsot a magyar befektetők a zágrábi külképviseleten, ahol akár ügyvédeket vagy könyvelőket is tudnak ajánlani a hozzájuk fordulóknak. A diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy Horvátország tervezett uniós csatlakozása kapcsán szinte minden területen folyamatosan változnak a jogszabályok a jogharmonizáció jegyében. Ezek a változások könnyebbséget is hoznak, hiszen például egy élelmiszeripari vagy műszaki cikk horvátországi forgalmazása előtt ma még kötelező a termék bevizsgálása, az uniós jogszabályok hatályba lépését követően azonban erre már nem lesz szükség.
