Uniós stop a bioetanolnak?
Hangsúlyeltolódás. Szembeötlő kommunikációs fordulatot hajtott végre az Európai Unió a bioüzemanyag-felhasználásra vonatkozó uniós célkitűzéseket illetően. A tízszázalékos bioüzemanyag-részarány helyett a jövőben általában a megújuló forrásokra kerülne a hangsúly a közlekedés energiafelhasználásában, ebben már az elektromos és a hidrogénmeghajtás is szerepel.
A tagországok energiaminisztereinek informális hét végi ülésén körvonalazott változás a bioüzemanyagok terjedése miatti esetleges további élelmiszer-drágulás megfékezését szolgálja. Az élelmiszerválság azonban nemcsak az uniós országokban, de a fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8 tegnap kezdődött hokkaidói csúcstalálkozóján is az egyik fő téma.
Az uniós bioüzemanyag-célokkal kapcsolatos, szenzációsnak ígérkező hírt Jean-Louis Borloo, a soros EU-elnökséget ellátó Franciaország illetések tárcavezetője jelentette be Párizsban, emlékeztetve rá, hogy az Európai Bizottság 2007-es direktívajavaslata valójában általában a közlekedésben használatos megújuló források 10 százalékra emeléséről szól 2020-ig. A miniszter szavai megállják a helyüket, de az irányelvjavaslathoz csatolt magyarázó szöveg már következetesen csak a bioüzemanyagokat említi e vonatkozásban, ahogyan az Európai Tanács 2007. márciusi politikai döntése óta is így tesz minden érintett – emlékeztet a BruxInfo.
Szakértők szerint az uniós miniszterek által végrehajtott kommunikációs hangsúlyváltás ellenére is igen kézzelfogható magyarázat szól a bioüzemanyagok kiemelése mellett. Jelenleg reálisan szinte csak ez az energiaforrás alkalmas a fosszilis hajtóanyagokkal működő járművek tömeges kiváltására, miközben a még szóba jöhető elektromos és hidrogénüzemű autók elterjedését számos technikai nehézség és a magas költség is hátráltatja.
A bioüzemanyagok felhasználása és a globális élelmiszerválság közötti szoros összefüggésre irányítja a figyelmet a G8-csúcs előtt megjelent két elemzés is. A Világbank belső tanulmánya szerint az élelmiszer-drágulás 75 százalékáért felelős a bioetanol és biodízel terjedése, a brit kormány megbízásából készült tegnap közzétett elemzés pedig a két folyamat közötti kapcsolat pontos feltérképezését sürgeti.
Magyarország nem tett le arról, hogy fejlessze bioüzemanyag-gyártó kapacitásait – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A tárca a nyáron írja ki a támogatási tendert az Új Magyarország vidékfejlesztési programban (ÚMVP), a beruházók pedig a jövő tavaszszal nyújthatják be pályázataikat. A minisztérium az ÚMVP-ből a kis kapacitású (legfeljebb 30 ezer tonna termény feldolgozására alkalmas), lehetőleg termelői tulajdonú biodízel- és bioetanol-üzemek megépítését kívánja ösztönözni.
Gőgös Zoltán szerint a repcénél azért ésszerű az úgynevezett olajprések létrehozása, mert ezáltal a hazai termés jelentős részét nem külföldi biodízelgyártók, hanem – nagyobb hozzáadott értéket elérve – hazai üzemek használhatnák fel. A repcefeldolgozáshoz a 250-300 ezer hektáros vetésterület hoszszú távon is kellő alapanyag-hátteret biztosíthat, a bioetanol-előállítás bázisául pedig az évi 7-8 millió tonnás kukoricatermés szolgálhat. Az FVM tíz-tíz hazai kis kapacitású bioetanol- és biodízelüzem (olajprés) létrehozásával számol, ezek évente öszszesen 600 ezer tonna terményt dolgozhatnának fel.
További felvevőpiacot jelentenének a nagy teljesítményű bioetanolgyárak, amelyek az Új Magyarország fejlesztési terv Környezet és energia operatív programjából (KEOP) kaphatnak támogatásokat. A KEOP e célra 10 milliárd forintot tartalmaz, de a pályázatok itt sem jelentek még meg. Az államtitkár szerint a meglévők mellé négy-öt ilyen nagyfeldolgozó épülhet az országban, főként a Duna mentén (Almásfüzitőn, Mohácson), illetve Barcson. A szabadegyházi Hungrana pedig már e héten új bioüzemet avat. Az FVM szerint a létrejövő bioüzemanyag-gyárak hosszabb távon évi 2,5 millió tonna termény feldolgozására lesznek alkalmasak, így a hazai repce- és kukoricatermés 20-30 százalékát használhatják fel.
Akadályok
Forrás: VG-gyűjtés(az elektromos és az üzemanyagcellás autók terjedésének hátráltatói)
Elektromos autók
A forgalomban lévő akkumulátorok élettartama és hatótávolsága viszonylag rövid
Az akkumulátorok teljesítménye hőmérsékletfüggő
Egyelőre hiányzik a töltőhálózat
Sokáig tart a feltöltés
Üzemanyagcellás autók
Drága technológia kell a hidrogén tárolásához
Nagyon költséges a töltőállomás-rendszer kiépítése
A hidrogén tömeges előállításának kérdése is nyitott még
(az elektromos és az üzemanyagcellás autók terjedésének hátráltatói)
Elektromos autók
A forgalomban lévő akkumulátorok élettartama és hatótávolsága viszonylag rövid
Az akkumulátorok teljesítménye hőmérsékletfüggő
Egyelőre hiányzik a töltőhálózat
Sokáig tart a feltöltés
Üzemanyagcellás autók
Drága technológia kell a hidrogén tárolásához
Nagyon költséges a töltőállomás-rendszer kiépítése
A hidrogén tömeges előállításának kérdése is nyitott még
Nőhet a vetésterület magyarországon Az Agrárgazdasági Kutató Intézet prognózisai szerint hosszabb távon az olajos növények területe a mostani 500-600 ezer hektárról 800-900 ezerre, a gabonaféléké 2,7 millióról 2,9-3 millióra bővülhet.
Kétségtelen, hogy eddig a leglátványosabb változás a repcetermelésben következett be: a 250 ezer hektáros idei vetésterület három-négyszerese a korábbinak.
A gazdálkodók ugyanakkor a konjunktúra hatására már olyan helyeken is repcét vetettek, ahol az időjárási feltételek nem alkalmasak a növény termelésére – állítják szakértők.
-->
