Milliárdok a településeknek
Az önkormányzatok az elmúlt egy hónapban több jogcímen összesen 15 milliárd forint központi támogatást kaptak – döntően a működőképességük megőrzése, intézményeik fenntartása céljából, kisebb mértékben fejlesztésre. Szükség is van erre a pluszforrásra, mert nehéz anyagi helyzetben vannak a települések, megyék – jelentette ki a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Gyenesei István. 1990 óta ugyanis nem sikerült betartani azt az elvet, miszerint az állam csak akkor adhat új feladatokat az önkormányzatoknak, ha ehhez forrást is biztosít. Kijelentette: mindent megtesz, hogy befejeződjön ez a rossz gyakorlat. További gond, hogy a falvak, városok felélték vagyonuk jelentős részét, és csökkent a saját – a helyi adókból származó – bevételük. A harmadik ok egyben örömteli is, hiszen hatalmas lehetőségeik vannak a fejlesztésre, de ehhez az önerőt biztosítani szükséges, ráadásul a beruházások révén létrejött új intézményeket fenn is kell tartani, s ez újabb anyagi terhet jelent a számukra.
Egy kalap alá tartozott a kistelepülésen lévő iskolák s a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek a javítására, a közösségi buszok beszerzésére kiírt pályázat. A 391 jelentkezőből 342 volt sikeres, ez utóbbiak 3,5 milliárdot kaptak.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések (önhiki) – 723-an adtak be győztes pályázatot – ebben a szakaszban 7,79 milliárdot kaptak, de még az idén további ötmilliárdhoz jutnak. S idetartozik az a 430,5 millió, amelyet 368 önkormányzatnak utalnak át az áram drágulásának a kompenzálására.
A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására prioritást állítottak fel: első helyen szerepeltek azok a kistelepülések, amelyek már tartanak fenn intézményeket, alacsony a saját bevételük, ám nagy náluk a munkanélküliség. Őket követik a körzetközponti szerepet ellátó kisvárosok, majd a megyék. Az 574 pályázatból 558 nyert, ám az igényelt 4,3 milliárdnak csak a töredékét – 3,8 milliárdot – kapják meg támogatásként (más kérdés, hogy az eredeti tervekben még csak 1,4 milliárd szerepelt). A Világgazdaság kérdésére Gyenesei azt mondta: a jelentős különbség oka, hogy e pályázatokat párhuzamosan nyújtották be az önhikisekkel. Ez utóbbiakat bírálták el először, s a nyertesek közül sok olyan van, akinek az igényét ezzel kielégítették, így az egyéb támogatás már nem járt nekik.
Míg a szakminisztérium vezetője sikertörténetként beszélt a támogatásokról, az önkormányzatok jelentős része nagyon elégedetlen. Az egyik, magát megnevezni nem kívánó városvezető – az inkognitóját azért kívánja megtartani, mert tart attól: a következő pályázatnál esetleg retorzió érné települését – azt mondta, három éve zajlik az önhikis pályázati rendszer szigorítása. Míg tavaly első körben 16 milliárdot kaptak a települések, most csak 7,8 milliárdot. Ugyanis több település szorulna e segítségre, mint amennyi nekik kellő összeget a kormány áldozna a célra. Másrészt ezt a forrást objektív és egységes mutatók alapján osztják ki, s nem lehet senkit politikai alapon kedvezményben részesíteni. Ám az úgynevezett önkormányzati egyéb támogatás – az előző miniszter miatt Lamperth-forintoknak nevezik – odaítélése szubjektív. Elsősorban a „baráti önkormányzatok” juthatnak ehhez a pénzhez – állította. ABCs
