Nincs követője Kecskemétnek

A kecskeméti Mercedes-sikerből kiindulva az önkormányzatoknak érdemes azon elgondolkodniuk, talán számukra is megéri a helyi iparűzési adót (hipa) csökkenteni, s beszállni az adóversenybe – véli Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adószakértője. Úgy gondolja, az engedmény busásan megtérülhet: egyebek között fejlődik a település, a cégnél foglalkoztatottak többet költenek helyben, s az új munkalehetőségek miatt nem kell annyi szociális segélyt kifizetni a rászorulóknak.

Kecskemét még tavaly hozott rendeletet arról, hogy öt év alatt – évi 0,1-0,1 százalékponttal csökkentve – 2-ről 1,5 százalékra mérsékli a hipa kulcsát. Joggal vetődik fel a kérdés, ez menynyiben befolyásolta a német óriás döntését. Ezt nem lehet tudni, ám ha nem is ez volt számára az elsődleges szempont, biztosan motivációs tényezőként jelentkezett, hogy Kecskeméten egyre kevesebb adót kell majd fizetnie.

A lapunk által megkérdezett települések vezetői azonban egyelőre nem gondolkodnak hasonló lépésen. Balassagyarmaton minden egyes fillérre szükség van a 24 intézmény fenntartásához – hangsúlyozta érdeklődésünkre Csach Gábor alpolgármester. Iparűzési adóból – kétszázalékos kulcs mellett – évente mindössze 400 millió forint folyik be, ennek a fele egyetlen cégtől. Működési problémákat okozna, ha az adókulcsot mérsékelnék. Ehelyett más módszerekkel csábítják a beruházókat, például kedvezményesen adnak területet, illetve építik ki a jelentkezők számára a közműveket.

A nógrádi városnál jobb helyzetben lévő Pécsen – ahol ugyancsak kétszázalékos kulcs mellett több mint ötmilliárd forint folyik be hipából – sem terveznek csökkentést. Ezt Gonda Tibor alpolgármester szintén az intézményfenntartás nehézségeivel magyarázta.

„Majd ha a Daimler vagy ahhoz hasonló cég akar nálunk megtelepedni, akkor mi is elgondolkodunk a jelenlegi kétszázalékos adókulcs mérséklésén” – fogalmazott lapunknak Szombathely polgármestere, bár ő is tudja, Kecskeméten fordított volt a helyzet, először döntöttek a csökkentésről, utána jelentkeztek a németek. Ipkovich György tapasztalata szerint a befektetőket kevéssé érdekli a hipa mértéke, sokkal fontosabbnak tartják az infrastruktúra – elsősorban a közlekedés – helyzetét, valamint a szakképzett munkaerőt.

Kecskemét magyarországi riválisaként Zalaegerszeg lett a nagy vesztes, ahol szintén nincs olyan elképzelés, hogy mérsékeljék az évi 3,2 milliárd forintos bevételt hozó kétszázalékos iparűzési adó kulcsát. A város alpolgármestere, Gyutai Csaba szerint nem a hipa mértéke volt a perdöntő, sokkal inkább az, hogy a Bács-Kiskun megyei várost autópályán el lehet érni, továbbá, hogy ott korábban komoly – köztük német – járműalkatrész-gyártók telepedtek meg.

Vélemény

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a helyi iparűzési adó nem illeszthető be egy korszerű adórendszerbe. Különösen rosszul érinti az árbevételhez kötődő adónem az amúgy is versenyhátrányban lévő hazai kis- és középvállalkozói réteget. A szakember emlékeztetett: ez a szektor foglalkoztatja a munkavállalók 72 százalékát, miközben a vállalkozások közül minden harmadik veszteséges. Vadász szerint az adórendszerből mihamarabb száműzni kellene a hipát. Ugyanakkor elismerte: az iparűzési adóból származó bevétel nélkül ellehetetlenülnének az önkormányzatok. Véleménye szerint az adórendszer átalakításakor a vagyoni típusú adókat kellene preferálni. BJA