A számlaadásért való felelősség a magánszemélyt is terhelné a jövőben: az elképzelés szerint, ha bármit is vásárolunk a jövőben, bizonyos ideig vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott nagyságú környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát. Elképzelhető, hogy a kötelezettség csak bizonyos összeghatár, néhány tízezer forint feletti vásárlás esetén élne. Ha az APEH rajtakap egy vevőt, hogy nincs nála nyugta, akkor a vevőnek az áfa mértékével megegyező, vagyis 20 százalékos bírságot kell fizetnie.
Az előírás természetesen nemcsak magánszemély vevőre lenne érvényben, hanem akkor is, amikor cégek, vállalkozások közötti ügyletről van szó. Amelyik céget pedig évente többször csípik fülön, annál az APEH jogot kap arra, hogy megbecsülje, mekkora bevételt, jövedelmet titkolt el a cég.
Ha egy vállalkozás nem állít ki nyugtát/számlát, akkor nemcsak a céget büntethetnék meg a revizorok, hanem a nyugta- vagy számlaadást nem teljesítő alkalmazottat is. (Bár ilyen szankciót épp idén januártól vezettek be, minimuma 10, maximuma 50 ezer forint, de ezt a határt feltornásznák.)
Ha cég feketén kíván foglalkoztatni egy dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabhatnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, de megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is. Ráadásul az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, az elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.
