Gyorsítás az útépítéseknél

Két héten belül legalább húsz kiemelt projekt támogatási szerződésének a megkötésére kerül sor a Közlekedés operatív program (KÖZOP) keretében, elsősorban az útberuházásoknál várható látványos gyorsítás. Összesen 91 jóváhagyott kiemelt projektje – közel 20 százalékos túlvállalása – van a programnak, ez több mint 1800 milliárd forint tervezett beruházási értéket jelent. Ezek 75 százaléka útberuházás, de idetartozik Budapesten a 4-es metróval, az 1-es és a 3-as villamossal kapcsolatos terv, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden a villamosnagyprojekt. Összességében kiegyensúlyozottabb a program, a források fele jut vasúti, vízi úti, illetve közösségi közlekedési célokra – nyilatkozott lapunknak Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KÖZOP Irányító Hatóságának – 2007 óta harmadik – főigazgatója.

Rögtön adódott is a kérdés: ha nincs rendszer jellegű probléma, akkor mi az oka annak, hogy tavaly óta ennyi vezetőváltás volt az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) legnagyobb, 1700 milliárd forintos keretű programjáért felelős irányító hatóságnál (ih)?

Az infrastrukturális projektek önmagukban is rendkívül bonyolultak – szögezte le az új főigazgató. Komplikálja a helyzetet, hogy Magyarországon egyébként sem egyszerű az adminisztráció. Egy-egy engedélyezési eljárás két-három, sőt egyes vélemények szerint akár hét évig is eltarthat, miközben persze minden változik: az infláció, a műszaki előírások stb. A FIDIC független mérnöki szabálygyűjtemény előírásai és az engedélyező hatóságok erre még rá is tesznek egy lapáttal, három-öt év után valamennyi engedélyt és tenderdokumentációt frissíteni szükséges, vagyis elölről kell kezdeni mindent.

Mégsem a bürokrácia útvesztői, hanem a fejlesztések előfinanszírozási gondjai jelentik a legnagyobb kihívást KÖZOP-nál; ezek felszámolásához korábban sem volt elegendő az útalap és a gyorsforgalmi előirányzat – hangsúlyozta Szalóki Flórián. Meglátása szerint egy fejlődési pályára készülő országban a deficites költségvetés a lehető legrosszabb makrogazdasági környezet. Annak az összegnek, amelyet a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források mellé rendeltek a büdzsében, normális esetben alkalmasnak kellene lennie arra, hogy a fejlesztéseket az addicionalitás elve alapján előfinanszírozza. Ennek aránya a KÖZOP-ban 85-15 százalék: a nagyobb részt az EU költségvetése állja ugyan, de az előfinanszírozás nemzeti kötelezettség. Ennek teljesüléséhez komoly pénzügyi rugalmasság és mozgástér szükséges annak érdekében, hogy a programok ütemesen meginduljanak.

Abban, hogy ez mégsem így van, az Európai Bizottság is ludas – állítja az NFÜ szakembere. „Az EU brüsszeli végrehajtó testülete a legfontosabb felzárkóztatási szakaszban kényszerítette rá Magyarországra a konvergenciaprogramot, amely legalább három területen – a regionális, a verseny- és a pénzügypolitikában is – ellentmondásokat kódolt a rendszerbe, és különös módon akadályozza ezek egy időben való teljesülését, azaz ellentmond az uniós célkitűzéseknek” – véli Szalóki. A felzárkóztatás növekedési pályát feltételez. A brüsszeli megszorítási elvárások, a deficitcélra vigyázó uniós pénzügypolitika és a minden egyes tételt ellenőriztetni igyekvő versenypolitika mára oda vezetett, hogy bár az EU az egyik oldalról biztosítja a forrásokat a felzárkóztatásra az új tagállamoknak, a másik szempontból viszont pórázon fogja vissza ezeket az országokat a növekedésben, a versenyképesség és a foglalkoztatás javításában – hangoztatta az ih-vezető.

Az Új Magyarország fejlesztési tervvel 2007-től rugalmasabb lett a rendszer, ez teremt lehetőséget a gyorsításra. Július 1-jén mindössze egy aláírásra kész támogatási szerződése volt a KÖZOP-nak, a bajai elkerülő úté, most húszon felül tartunk. Az operatív program tartalmát, a közlekedésfejlesztési prioritásokat hét évre kijelölte a kormány a tavaly elfogadott 1004-es és 1063-as számú határozatában. Ugyancsak kedvez a gyorsításnak, hogy az operatív program kiemelt projektjeinek 90 százalékánál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a kedvezményezett és a beruházó egyszerre. Az új ih-vezető növelné a cég mozgásterét legalább azzal, hogy elfogadná rendkívül felkészült műszaki csapata szakvéleményét, és az engedélyt szerzett projektek esetében nem kezdeményezne még egy másik műszaki alternatíva vizsgálatot.

(kiemelés a jól haladó projektek közül)

47-es főút: az Algyő–Hódmezővásárhely szakasz négysávos bővítése, III. ütem

31–32-es főút: a Jászberényt elkerülő szakasz, II. ütem

4-es főút: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszok 11,5 tonnás megerősítése

86-os főút: négysávos bővítés és burkolatmegerősítés

88-as főút: a Sárvárt elkerülő szakasz megépítése

61-es főút: a Zala és Somogy megyei szakaszok 11,5 tonnás megerősítése

58-as főút: a Pécs–Pogány szakasz négysávos bővítése

86-os főút: a Mosonmagyaróvár és Csoma közötti szakasz 11,5 tonnás megerősítése

21-es főút: előzési szakaszok építése

4-es főút: a Kisújszállást elkerülő szakasz megépítése

M4-es gyorsforgalmi út: Abony–Fegyvernek szakasz, új Tisza-híddal

Záhony térségében a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése

A Budapest–Esztergom vasútvonal rekonstrukciója, az I. és a II. ütem előkészítése

A debreceni villamoshálózat fejlesztése

A Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítésének előkészítése

(kiemelés a jól haladó projektek közül)

47-es főút: az Algyő–Hódmezővásárhely szakasz négysávos bővítése, III. ütem

31–32-es főút: a Jászberényt elkerülő szakasz, II. ütem

4-es főút: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszok 11,5 tonnás megerősítése

86-os főút: négysávos bővítés és burkolatmegerősítés

88-as főút: a Sárvárt elkerülő szakasz megépítése

61-es főút: a Zala és Somogy megyei szakaszok 11,5 tonnás megerősítése

58-as főút: a Pécs–Pogány szakasz négysávos bővítése

86-os főút: a Mosonmagyaróvár és Csoma közötti szakasz 11,5 tonnás megerősítése

21-es főút: előzési szakaszok építése

4-es főút: a Kisújszállást elkerülő szakasz megépítése

M4-es gyorsforgalmi út: Abony–Fegyvernek szakasz, új Tisza-híddal

Záhony térségében a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése

A Budapest–Esztergom vasútvonal rekonstrukciója, az I. és a II. ütem előkészítése

A debreceni villamoshálózat fejlesztése

A Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítésének előkészítése

-->