Csúcsra járatott elvonások
Tavaly a fejlett országok közül Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben az adóterhelés – derül ki az OECD legfrissebb jelentéséből. E szerint hazánkban a 2006-os 37,1 után 2007-ben a GDP 39,3 százalékára rúgott az összesített adó- és járulékbevételek nagysága.
Emiatt Magyarország a korábbinál is jobban kiemelkedik a visegrádi országok mezőnyéből ezen a kétes dicsőséget jelentő táblán. Csehországhoz (ahol 2004 óta folyamatosan csökken az újraelosztás aránya) képest majdnem három, Szlovákiához viszonyítva pedig közel tíz százalékponttal magasabb nálunk a GDP-arányos adóterhelés a legfrissebb adatok szerint.
A párizsi székhelyű szervezet tagállamai közül továbbra is Dániában és Svédországban a legnagyobb – közel ötvenszázalékos – az állam jövedelem-központosító szerepe, de az EU legnagyobb gazdaságai közül Francia- és Olaszországban is meghaladja a mutatószám a negyven százalékot. A másik végletet Mexikó és Törökország képviseli 20,5, illetve 23,7 százalékos GDP-arányos elvonással, a legjelentősebb csökkenésről (39,3–38 százalék) pedig Hollandia számolt be 2006–2007 között.
A magas adóterhelés egyébként nem feltétlenül elítélendő – mutatnak rá a jelentés készítői. Dániában például a magas újraelosztási szint hatékony államapparátust és szociális rendszert tesz lehetővé, míg Mexikóban az alacsony terhek az állami szolgáltatások gyatra színvonalát eredményezik.
Az összesített adóbevételeken belül Magyarországon viszonylag alacsony arányt képviselnek a társasági adók. A legfrissebb, 2006-ra vonatkozó adatok szerint a GDP mindössze 2,3 százalékát tették ki a vállalati szférától beszedett terhek, míg Lengyel- és Csehországban, illetve Szlovákiában – alacsonyabb összesített újraelosztási hányad mellett – 2,4–4,8 százalékos mutatókat mértek. A nyugat-európai államokban e téren vegyes a kép: Németországban és Ausztriában a magyarországinál is kisebb a társasági adó súlya, viszont például Nagy-Britanniában jóval magasabb – nem beszélve Norvégiáról, ahol a GDP 12,9 százalékát szedi be az állam vállalati nyereségadó formájában.
Hosszabb távra visszatekintve a legtöbb fejlett országban növekvő tendenciát mutat a társasági adók súlya. Az OECD főtitkára, Angel Gurría szerint azonban ez a trend a jelenlegi gazdasági válság nyomán megfordulhat. VG
