A többi pártok azonban támadással válaszoltak, mert – mint hangoztatják – az eddig felhalmozott tetemes és a kedvező konjunktúra idején folytatott pazar költekezés miatt most nincs szabad mozgástér a kereslet és a gazdaság élénkítésére, az állami kiadások növelésére. Gordon Brown azzal az okfejtéssel szólította meg az ellenzéket, hogy most a hitelfelvételek növelése jelenti a felelős politikát, mert csak így lehet fenntartani a kibocsátást, a növekedést, ami feltétele az adóbevételek újbóli emelkedésének és a GDP-hez viszonyított deficitek későbbi mérséklésének.
A kormányfő azzal érvelt, hogy egyszerre kell megbirkózni a fenyegető hitelszűkével, illetve a nyersanyagok és élelmiszerek árának emelkedésével, jóllehet az árupiacok már egy ideje túljutottak a drágulási hullámon, és most széles körben esnek a jegyzések. Bár az északi-tengeri szénhidrogén-kincs jelentős erőforrásként áll a brit gazdaság rendelkezésére, Brown mégis szükségesnek mondta az olajtól való függés csökkentését.
A kormányfő emellett programot hirdetett a pénzügyi visszaélések megelőzésére, és az elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás újabb veszteseinek támogatására. Fiskális ösztönzés gyanánt egyébként a kormány – mint a Financial Times emlékeztet – már korábban mérsékelte az illetékeket, és befagyasztotta az üzemanyagok fogyasztási adóját.
