Pontosan 807 milliárd a Bajnai-csomag hatása
Jó, hogy van, de a belső arányaival nem értek egyet – mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtandó támogatásról, amelyet a kormány a múlt hét végén jelentett be. Az úgynevezett Bajnai-csomag nagyságát – a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 800 milliárdról beszélt – sokan kétkedve fogadták, így a Világgazdaság megkérte a szaktárcát, tételesen vezesse le, hogy jön ki ez az irdatlan összeg. E szerint pontosan 807 milliárd forintról van szó, ám ez döntően nem pénzbeni támogatás, hanem elsősorban a hitelbővülést elősegítő eszközrendszer: a 60 milliárd forintos garanciaprogram multiplikációs hatása eredményez – mivel ez egy megújuló, újra felvehető hitel – 540 milliárd forintos hitelbővülést.
Antalffy Gábor épp a vissza nem térítendő támogatások – az e csomag alapján kiírandó pályázatokon elnyerhető – 80 milliárd forintos tételét tartja nagyon kevésnek, mivel ez csak a pénz egytizede. A mikrohitelekre áldozni kell, de itt jelentős a hitel-, a kamat- és az adósságcsapda veszélye. Az ügyvezető igazgató a garanciaprogram 540 milliárd forintos tételét fantomösszegnek tartja, szerinte ennek nagy részét le sem hívják. Ezt a pénzt inkább mikro- és fejlesztési hitelezésre kellene szánni – tette hozzá.
Másrészt nem érti, kormányzati garanciavállalással miért kell a kereskedelmi bankokat helyzetbe hozni. Úgy véli, aki életképtelen és gyenge, az szálljon ki a
piacról. A tavasszal induló koc-kázatitőke-program régóta húzódik, s eddig mindig megbukott. Nem igazán működik, mivel szerinte a kkv-k nem szívesen engedik be az idegen tőkét társként a vállalkozásokba. Mögötte bizalmatlanság van, s a kapcsolati tőkéjüket féltik tőle. A szektor ugyanakkor nehéz helyzetben van, mivel az összes hazai kkv
piacot veszített, s félő, hogy a csomagból közvetlenül semmit sem éreznek majd – tette hozzá.
A 600-700 ezer hazai kis- és közepes vállalkozás számára a pályázatok 80 milliárdos tétele kevés, pedig az unió egyik legszegényebb szektorát képviselik és rendkívül tőkehiányosak – értett egyet Antalffyval Kéri István, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte azt sem lehet tudni, milyen céllal, illetve feltételek mellett írják majd ki a tendereket, így a csomag csak kommunikációs fogás. Kéri nemtetszését fejezte amiatt is, hogy csak tavasztól indítják el a kockázatitőke-programot. Egy éve csúsznak és a háttérrendszerük sincs még kész – állította.
Nagyon örül a támogatásnak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese. Szerinte az utóbbi években uniós fejlesztési oldalról nem sok jutott a kkv-k-nak, a szektor csak a támogatások és adókedvezmények töredékét kapta. Elsősorban a mikrofinanszírozást emelte ki különösen pozitívumként, amely segítheti a kis- és középvállalkozókat a hitelintézeti kapcsolatépítésben. Jelenleg a hazai kkv-k 72-74 százalékának nincs bankkapcsolata, ez az arány az unióban csak 22 százalékos. Ugyanakkor Vadász leszögezte, az adórendszerrel továbbra sem elégedett, mivel nem ad megfelelő ösztönzést, lendületet és felzárkózási lehetőséget a szektornak. KÁ
