"Manchesteri kapitalizmushoz", a dolgozók embertelen kihasználásához vezetne, ha az EU engedne Nagy-Britannia követelésének, és a 48 órásról indokolt esetben akár 76 órásra növelhető munkahét mellett még az opt-out lehetőségét is biztosítaná London számára – nyilatkozta a Világgazdaságnak Őry Csaba magyar EP-képviselő.
Elmondta, hogy az Európai Parlament december 16-án tartja a plenáris szavazást második olvasatban a készülő szabályozásról. Addig szerinte fontos lenne közös nevezőre jutni az Európai Bizottság (EB), a Tanács és az EP illetékeseinek, mert különben az új direktíva elfogadása áttolódhat a 2009. júniusi európai parlamenti választásokat követő ciklusba.
Az Európai Bizottság 2005-ben tett javaslatot a változtatásokra. A közösség jelenleg érvényes munkaidő-előírásai 1993 óta vannak érvényben. Annak idején ezek terén kért és kapott kivételes elbánást Nagy-Britannia. Idővel azonban mind több tagállam úgy ítélte meg, hogy Brüsszel kivételez Londonnal, és az opt-out mielőbbi felszámolását követelték.
Ugyancsak nyomós érv volt, hogy az opt-out ráadásul ellentmond a közösségi verseny- és esélyegyenlőségi szabályoknak. Az uniós rendszernek "egyenlőséget kell biztosítani mindenkinek", az eddigi kivételező klauzulát félre kell söpörni – idézte a téma EP-raportőrét, Alejandro Carcast az EUbusiness.
Nagy-Britannia "nagy harcra" kényszerül azért, hogy fenntartsa mentességét a munkaidős szabályok alól – vélik megfigyelők. Az EP-bizottság ülésén Stephen Hughes brit EP-képviselő értésre adta, hogy hazája munkaerőpiaca rugalmasságának megőrzése érdekében nem mond le az uniós kivételes bánásmódról.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
