A kormánynak a rémhírekkel is harcolni kell - Megdöbbent a lett lakosság

Amivel a kabinetnek szembe kell szállnia, az nemcsak egyszerűen a szóbeszéd, mert a rémhírektől – és ezek hihetőségétől – az is függ, hogy a lakosság mennyit vált át a nemzeti valutából például euróra, ha mérsékelni akarja az állítólagos leértékelésből eredő veszteségeket.

A lakosság néhány hete akkor döbbent meg először, amikor híre ment, hogy a kormány államosítási tranzakció kíséretében kényszerül megmenteni az ottani legfontosabb belföldi pénzintézetként számon tartott Parex Bankot. Amikor pedig Atis Slakteris pénzügyminiszter – a lakosság megnyugtatására szánt nyilatkozatában – bejelentette, hogy hitelekről tárgyal az IMF és az Európai Bizottság képviselőivel, akkor csak tovább fokozta a közvéleményben a bizonytalanságot.

Utóbb az vált a – különleges aktivitást tanúsító – lakosság találgatásának tárgyává, hogy valójában mekkora is baj, és ennek kezelésére milyen nagy összeget kell kérnie az országnak. A kedélyeknek az sem tett jót, hogy – rémhírterjesztés vádjával – a rendőrség letartóztatott egy professzort, akinek egy, nyilvános vitán tett kijelentését sokan úgy értelmezték, hogy a lehető legtöbb pénzt át kell váltani euróra.

A pénzügyminisztérium szóvivője ismételten a kamerák elé állt, először közölte, hogy a helyzet korántsem olyan súlyos, mint Magyarország vagy Izland esetében volt, ahol azonnali segítségért kellett folyamodni. Lettországnak – hangoztatta a szóvivő – higgadtan és nyugodt ütemben kell tárgyalnia egy makrogazdasági terv végrehajtásáról. Arra a közvélemény továbbra sem kapott választ, hogy mekkora összegre van szükség, mert a kormány szerint előbb a körülményeket kell alaposan számba venni, és csak a felmért feladatokhoz kell a hitel mértékét igazítani, nem pedig fordítva.

Mindez nem csillapította a találgatásokat, amelyekben Parex Bank megmentésére fordított összeghez hozzáadják a GDP várható csökkenésének hatását, és így hoznak ki egy, legalább 1 milliárd eurós hiteligényt. A legégetőbb kérdésnek a fenyegető leértékelést tartják, ami megrendítené a hitelpiacot, ahol a magánszektor által felvett összegek 80 százaléka euróban lett folyósítva. Ha pedig ezek törlesztése drámaian megdrágulna, akkor az adósok hosszú sorát dönthetné anyagi romlásba, mert a nyomott belső piacon – egyre nehezebben megszerezhető – jövedelmekből kellene a törlesztések fedezetét előteremteni.