A javaslatok - közölte Gyurcsány - elsősorban a jövővel foglalkoznak, és olyan intézkedéseket kívánnak bevezetni, amelyekkel egy következő válság megelőzhető lesz. Mint mondta, jobban kell érteni azt, hogy mi történik a pénzügyi befektetői színfalak mögött, pontosabban kell szabályozni ezeket a folyamatokat, "ebben az értelemben persze csökkentve a piac szabadságát és növelve az államok és a közösségek lehetőségét és felelősségét".
Elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy "amikor jól megy, akkor ebből kevesen profitálnak", amikor pedig rosszul, akkor mindenkinek fizetnie kell a számlát. A miniszterelnök szerint a rendkívüli uniós csúcs résztvevői között nincs vita azon alapvető elképzelést illetően, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapjon új, megerősített szerepet a nemzetközi pénzügyi folyamatok ellenőrzésében, szabályozásában, az ehhez szükséges nemzetközi intézmények működtetésében és felépítésében.
Gyurcsány emlékeztetett arra: ez év elején Magyarország javasolta először, hogy kezdjék meg a munkát egy közös európai pénzügyi felügyelet létrehozása érdekében. "Tavasszal rendkívül szkeptikusak, mondhatni elutasítóak voltak az európai vezetők, mára (viszont) ez a gondolat teljesen elfogadott, a részletekről folyik a vita" - jelentette ki.
Októberben - folytatta a kormányfő - Magyarország ezt a javaslatot megtoldotta még hárommal. Azt indítványozta, hogy az Európai Központi Bank vállaljon szélesebb felelősséget az egész EU-ban - ne csak az eurózóna országaiban -, továbbá hogy ebben a helyzetben legyen rugalmasabb a költségvetési politika, valamint hogy teremtsenek gyorsabb és rugalmasabb felhasználási lehetőségét a kohéziós forrásoknak.
"Mostanra mind a három javaslat lényegében beépült a (brüsszeli) bizottság javaslatai közé" - állapította meg. Gyurcsány szerint a pénzügyi krízis első hullámának végéhez közeledve, illetve az azzal kapcsolatos védekezést követően a figyelem egyre inkább az elhúzódó gazdasági válság hatásainak mérséklése felé fordul. Mint mondta, várakozása szerint ezen a csúcson olyan döntés születik, hogy a következő decemberi tanácsülésre készüljön európai cselekvési elveket és konkrét intézkedéseket tartalmazó stratégia. E stratégia célja az lenne, hogy közösen kezeljék a gazdasági lassulás következményeit, próbálják annak hatását csökkenteni, próbálják minél inkább megőrizni a növekedés lehetőségét és a foglalkoztatást.
